Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-659. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett a m. kir. csendőrség ellen gyűlöletre való izgatás vétségével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

659. szám. 361 ték és ütötték újból a végtelenségig, míg megint össze nem rogyott. Én nem is tudom ezt leírni. Hiszen csak egyes szavakat jegyzek le abból, amit néha szól apa. A vége az lett, hogy kikísérték a falu végéig, nem engedték, hogy vonatra üljön és belerúgtak. Összedagadva és a belső sérülésektől őrült kínok között vánszorgott haza. Ezt én nem tudom úgy leírni, ahogy volt. Ha apa jobban lenne, amihez nagyon kevés a remény, úgy ő elmondaná. A csendőrök megmond­ták neki : (Agyonütlek, de úgy, hogy ne rögtön dögölj meg ! Azonban, ha rögtön megdögölsz is, még a hajunk szála sem fog meggörbülni, mert ehhez nekünk jogunk van. Hisz Selyemnek sem lett semmi baja ...» Belügyminiszter úr ! Mit válaszol ön az agyonkínzott tokaji apa leányának ? Igaz, amit a csendőrök mon­danak, hogy mindehhez joguk van ? A magyar vidéken valóban mindenki telje­sen ki van szolgáltatva az ő teljhatalmuknak ?» A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921: III. t.-c. 6. §-ának első bekezdésébe ütköző a m. kir. csendőrség ellen gyűlöletre való izga­tás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szer­kesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéz­iratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közle­ményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1933. évi novem­ber hó 29. napján tartott ülésében. Hajós Kálmán s. k., Krüger Aladár s. h, 9 a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Képv. iromány. 1931-193(i. VIII. kötet. HH 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom