Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-648. Törvényjavaslat a magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről
340 648. szám. azonban később is valamely útra elindulása alkalmával a személyzetnek bizonyos részét Magyarországon szegődtetni, illetőleg e személyeknek a behajózási kikötőbe kiküldése és akár a hajó leszerelése, akár egyeseknek kihajózása esetében az anyaországba hazaküldése költségeit viselni kénytelenek. A 5. §-hoz. E szakasz a mentességek, illetőleg a kedvezmények hatályának kezdetéről és tartamáról rendelkezik. Az 1929 : 1. t.-c. értelmében a mentességeket legfeljebb 15 évre és csupán olyan hajóra nézve lehetett engedélyezni, amely a vízrebocsátása napjától számítva, 15 évnél nem idősebb. Olyan hajóra nézve, amelynek vízrebocsátása napjától számítva 5 év már letelt, a korhatár kivételesen a 20. év végéig volt kiterjeszthető, azonban ilyen esetben a kedvezményeket csak legfeljebb 10 év tartamára lehetett engedélyezni és azok a hajó vízrebocsátásától számított 20. év végén túl nem terjedhettek. A most előterjesztett törvényjavaslat értelmében a mentességek addig maradnak hatályban, amíg a hajó a vízrebocsátásától számított 30 éves korhatárt el nem érte, feltéve, hogy a hajó legmagasabb osztályzatát megtartotta. Az utóbbi feltétel mellett a mentességek a 30 éves korhatáron túl is egy-egy esztendőre több ízben meghosszabbíthatók. A hajók kora csupán a hajózás biztonsága és a személyzet védelme szempontjából jött tekintetbe. Magyarországnak a folyó évben az életnek a tengeren való oltalmára és a tengeri hajók merülési vonalára vonatkozó nemzetközi egyezményekhez csatlakozása, ennek következtében a nemzetközien megállapított biztonsági szabályoknak a magyar hajókra alkalmazása és megtartásuknak hatályos ellenőrzése folytán azonban az említett biztonsági szempontok tökéletesen érvényesülnek. így tehát teljesen megfelelőnek találtam, ha a kedvezményezhető hajók korát 30 évben szabjuk meg, de egyszersmind megköveteljük, hogy a hajók mindenkor a legmagasabb minősítési osztályozásnak megfeleljenek. Minthogy pedig az idegen tőkét a magyar vállalkozásban részvételétől esetleg visszatarthatja, ha csupán a vállalat megalakulása és az alapítással járó pénzügyi műveletek befejezése után bizonyosodhatik meg afelől, vájjon különösen a 4. §. kedvezményeiben csakugyan fog-e részesedni, e szakaszba a kedvezmények előzetes biztosításának lehetőségét is beiktattam. A 6. §-hez. E szakasz arról rendelkezik, hogy a mentességben részesülő vállalatok is kötelesek adó vallomást tenni és az illetékmentes jogügyleteket is bejelenteni, minthogy a mentességek megvonása esetében a közterhek esedékessé válhatnak. . A 7. §-hoz. E szakasz kimondja, hogy a mentességeket, illetőleg különös kedvezményeket meg kell vonni attól a vállalattól, amely a magyar tengeri kereskedelmi lobogó jó hírnevét veszélyezteti. Ilyen esetnek kell például tekinteni, ha a hajó rendszeres csempészést űz, vagy egyéb a nemzetközi egyezmények vagy a tengerész szokások szerint tiltott üzelmekkel foglalkozik, tekintet nélkül arra, vájjon a vonatkozó nemzetközi egyezménynek Magyarország is részes-e vagy sem. A 8. §-hoz. E szakasz a törvényes feltételek vagy kikötések meg nem tartása esetében a mentességeknek, illetőleg a kedvezményeknek megvonása iránt rendelkezik. Az esetleges újból engedélyezéssel járó költségek és eljárások megtakarítása szempontjából könnyítést jelent a szakasznak az a rendelkezése is, hogy a mentességeket és kedvezményeket nem kell megvonni, hanem azok felfüggesztésének van helye akkor, ha vállalat igazolja, hogy erőhatalom, vagy súlyos gazdasági viszonyok folytán volt kénytelen üzemét szüneteltetni.
