Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-643. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről" szóló 630. számú törvényjavaslat tárgyában

643. szám. 315 tagok száma tízzel nem osztható, a maradék nem jön figyelembe. A közgyűlési kiküldöttek választása titkos szavazással, lajstromos és arányos választási rendszer szerint, a lajstromokat tartalmazó szavazólapok útján megy végbe. A választást a lajstromok ajánlása előzi meg. 5. §. A kamara tisztviselőinek, választmányi tagjainak és a közgyűlési kiküldötteknek választása alkalmával a szavazásban részvétel a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarákban kötelező. Azt a kamarai tagot, aki a szavazást elfogadható ok nélkül elmulasztja, a választmány öt pengőtől húsz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtja. A pénzbírságot a kamara segélyalapja javára kell fordítani. Pénzbírságot kiszabó határozat ellen nincsen helye jogorvoslatnak. 6. §. A közgyűlési kiküldöttek választására, valamint az időközben kivált közgyűlési kiküldöttek pótlására vonatkozó s az ezekkel kapcsolatban szükséges rendelkezéseket tartalmazó választási eljárási szabályzatot az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. III. Fejezet. Képviseleti közgyűlés. 7. §. A képviseleti közgyűlés a kamara tisztviselőiből, a választmányi tagokból és a közgyűlési kiküldöttekből áll. A kamara többi tagját a képviseleti közgyűlésen részvételi jog nem illeti meg. A képviseleti közgyűlés nyilvános, a hallgatóság azonban csak a tanácskozó helyiségtől elkülönített helyen foglalhat helyet. 8. §. A képviseleti közgyűlést minden egyes tagjának (7. §.) megküldött külön meghívóval kell összehívni. Ha a képviseleti közgyűlés a kitűzött napon nem fejezhető be, az elnök határozza meg és a képviseleti közgyűlésen szóval közli a folytatás idejét és helyét. Ilyen esetben meghívókat nem kell küldeni. 9. §. Ha a közgyűlési kiküldött, vagy a választmányi tag három egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, képviseleti közgyűlési tagságát, a választmányi tag pedig egyúttal választmányi tagságát is elveszti. A tag az elmulasztott képviseleti közgyűlés napjától számított nyolc nap alatt a kamara elnökénél igazolással élhet. Az igazolás kérdésében háromtagú igazoló bizottság határoz és határozatáról a tagot írásban értesíti. Az igazoló bizottság tagjait és ezeknek három helyettesét a választmány évenkint választja meg. A megválasztott helyettesek a határozathozatal során az akadályozott igazoló bizottsági tagot helyettesítik. A harmadik — igazolás nélkül — elmulasztott képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével az igazoló bizottság írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a jelen §. értelmében megszűnt. Az igazolás kérdésében hozott határozat ellen külön jogorvoslatnak helye nincs. A képviseleti közgyűlési tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen, kézhezvételétől számított nyolc nap alatt, a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. A választmány döntése során az igazoló bizottságnak az igazolást megtagadó határozatát is felülbírálhatja. Választmányi tag igazolására vonatkozó határozathozatalban az érdekelt választmányi tag nem vehet részt. A kamara tisztviselője ellen a képviseleti közgyűlés igazolatlan elmulasztása miatt fegyelmi eljárásnak van helye. 10. §. Évenkint az év első negyedében rendes képviseleti közgyűlést kell tartani; ennek összehívásáról a kamara elnöke gondoskodik. Rendkívüli képviseleti közgyűlést az elnök bármikor összehívhat, a választ40*