Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-642. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a zugírászatról" szóló 629. számú törvényjavaslat tárgyában
308 642. szám. A 4. §. második bekezdése a következő folytatással egészül ki: «; a kamara magát az eljáráson ügyésze által képviselteti, ki a sértett jogait gyakorolhatja.» A harmadik bekezdés második sorának «annak az ügyvédi kamarának ügyésze is» szavai kimaradnak, helyükbe «ügyésze útján az az ügyvédi kamara is» szavak szúrandók be. A § a következő negyedik bekezdéssel egészül ki: «A vádelejtésről az ügyvédi kamarát a vádelejtés okának közlésével azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a vádat nyolc napon belül ügyésze útján átveheti.» Az 5. §. második bekezdése kimarad, helyette második bekezdésül a következő szöveg szúrandó be: «Az ügyvédi kamara megkeresésére a kamara területén működő bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a zugírászat miatt elítélt egyének névsorát az ítélet, illetve felfüggesztés (3. §.) hatályának tartama alatt a felek által leginkább látogatott hivatalos helyiségeikben szembeötlő módon kifüggeszteni.» A törvényjavaslat részletes indokolása és pedig az 1. §. indokolásának utolsóelőtti bekezdése a szabadalmi ügyvivők munkaterületével foglalkozik a zugírászattal, illetve az előttünk fekvő javaslattal összefüggésben s többek között az indokolás a következőket mondja: «Természetesen, amennyiben ily rajz vagy irat szabadalmi beadványnak melléklete gyanánt szerepel, a beadvánnyal esik egy tekintet alá és olyankor, ha a beadvány szerkesztése zugírászattá minősül, a mellékletéül használt rajz vagy irat készítését is az ily zugírászat körében kell megítélni. Amennyiben azonban a szabadalmi beadvány készítése egymagában nem tekinthető zugírászatnak, mert arra jogosult ügyvédtől vagy szabadalmi ügyvivőtől ered, ilyenkor a mellékletül szolgáló rajz vagy irat készítése sem foglalhatja magában zugírászat tény álladókat.» Félreértés elkerülése végett a bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a szabadalmi hivatalhoz beadott rajz elkészítését függetlenül az előttünk fekvő javaslattól, illetve az ügyvédi zugirászatra vonatkozó jogszabályoktól kell elbírálni éspedig az 1923: XVII. t.-c. (Mérnöki Rendtartás) és az ezen törvény alapján kibocsátott rendeletek alapján. Mindezek alapján a bizottság kéri a t. Képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1933. évi november hó 9. napján tartott ülésében. Váry Albert s. k., Kelemen Kornél s. h., az igazságügyi bizottság h. elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.
