Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

286 635. szám. túlméretezett bürokrácia fog racionális alapokra helyeztetni, de ezáltal és az állás­halmozások megszüntetésével az ország elhelyezetlen diplomás fiatalsága részére is elhelyezkedési lehetőségek nyílnak meg. A most említett törvényi utasításnak és kormányprogrammnak folyománya a jelen törvényjavaslat, amely nem érinti-ugyan az eddigi ellátási törvények összes alapvető rendelkezéseit, mert egy átfogó szabályozásra a még erősen hullámzó gazdasági viszonyok közt a mai légkör nem alkalmas, ellenben az említett célt azzal kívánja szolgálni, hogy a közszolgálati alkalmazottak végelbánása tekinteté­ben fennálló szabályok módosítását és kiegészítését, a nyugdíjas közszolgálati alkal­mazottak és özvegyek nyugellátásának más kereset esetén való korlátozását és a nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzének újabb szabályozását teszi rendezés tárgyává. Az együttes bizottság helyeselte a javaslatban lefektetett ezeket az elvi szem­pontokat, azokat alkalmasaknak ismerte fel a kitűzött cél elérésére, éppen ezért a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A törvényjavaslat I— IV. fejezetre oszlik. Az I. fejezet foglalja magában a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó általános jellegű rendelkezéseket, a II. fejezet a kir. ítélőbírákra és ügyészekre, a III. fejezet pedig a honvédség, határ­őrség, folyamőrség és csendőrség tagjaira vonatkozó különleges intézkedéseket öleli fel, a IV. fejezet végül az átmeneti és életbeléptető rendelkezéseket foglalja magában. Az I. fejezetben a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések, amint előrebocsátottuk, felölelik a végelbánásra vonatkozó szabályok módosítását és kiegészítését (2. §.), a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak és özvegyek úgy­nevezett álláshalmozásának megszüntetését, illetve ellátásának más kereset esetén való korlátozását (3. §.), a nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzének újabb szabályo­zását (4. §.), kiterjednek (5. §.) a trianoni szerződéssel átcsatolt területen szolgálatot teljesített közszolgálati alkalmazottak ellátási igényeire és végül szabályozzák (6. §.) az elévülésnek ezideig szabályozatlan kérdését is. ' A végelbánás alá vonás feltételeire vonatkozó 2. §. élénk vitát váltott ki az együttes bizottságban, különösen a (2) bekezdés b) pontjában foglalt az a rendel­kezés, amely azoknak a közszolgálati alkalmazottaknak a végelbánás alá vonhatá­sának feltételeit és a végelbánás eljárási módját szabályozza, akik a szolgálat köve­telményeinek nem megfelelően töltik be hivatalukat. Az együttes bizottság többsége a pénzügyminiszter által elfoglalt álláspontot azzal a módosítással, amely a részletes tárgyalásnál ismertetve lesz, magáévá tette, mert azzal egyrészt a tisztviselői érdeket, de másrészt azt a közérdeket is megvédve látta, amely a létszámcsökken­tés nagy pénzügyi érdekéhez fűződik. A javaslatnak a 3. §-ban megnyilatkozó azzal a törekvésével, hogy nyug­díjas alkalmazott vagy özvegy oly forrásból, amelyet egészben vagy részben köz­pénzek táplálnak, nyugellátásán felül csak szigorúan korlátolt mérvben részesül­hessen, az együttes bizottság teljesen egyetértett, mert abban azt az elvet látta érvényre jutni, hogy közpénzekből a nyugdíjas közszolgálati alkalmazott vagy özvegy csak egyféle címen részesülhet dotációban. Helyeselte a bizottság a 4. §-nak a nyugdíjasok lakáspénzére vonatkozó ren­delkezéseit is általánosságban, mert ez a §. a lakáspénzt a beszámítható szolgálati időre tekintettel szabályozza. A §-ban foglalt rendelkezés végeredményében vissza­állítása az 1923. év előtti helyzetnek. Ezt a szabályozást egyébiránt szükségessé tette a lakáspénzterheknek az 1923. év óta bekövetkezett nagymérvű emelkedése. Az özvegyek az 1919. évet megelőzően lakáspénzben nem részesültek, ha a többi nyugdíjas közszolgálati alkalmazott lakáspénze redukciónak vettetett alá, ezt a redukciót annál kevésbé lehetett elkerülni az özvegyeknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom