Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-634. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint eges közmunkák költségeinek fedezéséről" szóló 623. számú törvényjavaslat tárgyában
á-ik melléklet a 634, számú irományhoz. A m. kir. minisztérium 14.000/1933. M. E. számú rendelete a gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. 2. és 3. §-ában kapott, valamint az 1932: VII., illetőleg az 1933 : X. törvénycikk ben meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : I. FEJEZET, A gazdaadósságok kamatlábának általános csökkentése. !•§• (1) A kamatnak birói utón érvényesíthető legmagasabb mértéke az 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett magánjogi követelésnek a rendelet hatályba lépésének napjától járó, még ki nem fizetett kamata tekintetében a tőkének évi 5 1 /2%-ánál nagyobb nem lehet azzal az adóssal szemben, aki 1. mező-, erdő-, szőlő-, vagy kertgazdaság ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője, vagy javadalmasa, ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanokból vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered, 2. csupán házas beltelek tulajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munkajövedelemből származik (2) A pénzügyminiszter a szükséghez képest rendelettel szabályozza, hogy mikép kell egyrészt a mezőgazdasági, másrészt egyéb forrásból eredő jövedelmeket számításba venni. II FEJEZET. Védett birtok. Az ingatlannak védett birtokká nyilvánítása és ennek hatálya. 2- S- r (1) Az 1. §-ban megjelölt ingatlanok tulajdonosa la rendelet további szövegében röviden „gazdaadós") kérheti, hogy a bíróság az 1 §-ban megjelölt ingatlanát — ha pedig az 1 §. 1. pontja alá eső több ingatlana van, ezeket együttesen — védett birtokká nyilvánítsa éi« ezt az ingatlanok telekkönyvébe feljegyezze. Az 1. §. 1 pontjában megjelölt ingatlanokkal együttesen védett birtokká kell nyilvánítani az ugyanannak a személynek a tulajdonában álló azt a házas beltelket is, amelyet nagyobb részben a tulajdonos és hozzátartozói használnak. (2) A védett birtokká nyilvánítás előfeltételt az, hogy az ingatlanoknak a rendelet hatályba lépése napjáig érkezett beadvány alapján telek könyvileg bejegyzett és fennálló jelzálogos terhe a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörös szorzatát, illetőleg az 1. § 2. pontjában emiitett házas belteleknek a fenti időpontig érkezett beadvány alapján bejegyzett és fenn álló jelzálogos terhe a házadó alapjának négy és félszeresét meghaladja. (3) Ha az 1. §. 1. pontjában megjelölt ingat lanokkal együttesen házas belteleknek védett birtokká nyilvánítását is kérik, a házas beltelket olyan ingatlanként kell számításba venni, mint amelynek kataszteri tiszta jövedelme nyolc korona. 3. £ (i) A kérelmet az ingatlanok fekvése szerint illetékes bármelyik kir. járásbíróságnál, mint telekkönyvi hatóságnál legkésőbb az 1933 évi november hó 30. napjáig kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell sorolni az ingatlanokat és meg kell jelölni az ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét ; a kérelemhez kimutatást kell csatolni s ebben fel kell sorolni a jelzálogos hitelezőket és követeléseik fennálló tőkeösszegét. (2) Ha a védetté nyilvánítani kért ingatía nok több telekkönyvi hatóság területén vannak, a gazdaadós a kérelmet nemcsak egy, hanem több telekkönyvi hatóságnál is előterjesztheti, de az utóbbi esetben mindegyik kérvényben meg kell jelölnie, hogy az ingatlanoknak együttesen védetté nyilvánítását melyik telekkönyvi hatóságtól kívánja. (3) A bíróság a kérelem tárgyában rend szerint a felek meghallgatása nélkül határoz A kérelem elbírálásában a jelzálogos terheket a kérvényhez csatolt kimutatás alapján - de legfeljebb á bejegyzett tőkeösszeg erejéig kell számításba venni A határozat ellen egy fokú fel folyamodásnak van helye
