Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában

262 633. szám. kívül fuvarozással és vontatással foglalkozik, kompüzemet tart fenn a tihanyi és szántódi partok közt, Siófokon és Balatonfüreden hajóépítési és javító üzeme van, ugyanitt hajótárolást és megóvást végez télen s emellett vitorlás csónakokat is bérbead. Utóbb említett három üzletága a hajóépítés szűkebb körébe tarto­zik, a kompüzemnek a kereskedelemügyi minisztérium közúti osztályával van szerződéses viszonya. Az üzem veszteséges; 1932-ben vesztesége 70.000 pengő volt, mely az államvasutakra hárult. A magángazdaságnak az üzem versenyt kétségkívül nem támaszt s más­részt az is biztos, hogy jelentős részt vesz a Balaton idegenforgalmának élénkítésé­ben. Ha a részvénytársaság felszámolását elrendelném, a MÁV ot ugyan számot­tevő tehertől mentesíteném, másrészt azonban ez azt jelentené, hogy a most még működő, arányaiban sokkal kisebb motorhajózási vállalatról nem szólva — a balatoni hajózás teljesen megszűnnék. A felelősséget ezért az intézkedésért nem vállalhatnám s ezért az üzem fenntartása mellett döntöttem, de együttaJ a MÁV igazgatóságát felhívtam, kísérelje meg a Balaton Hajózási Rt. fő- és mellék­üzemeinek együttes bérbeadását. 15. Az államvasutak tulajdonában a következő kőbányák vannak: a) a diszeli bazaltkőbánya, b) a cuhavölgyi mészkőbánya, c) a hegyeshalmi kavics­bánya, d) a gyékényesi kavicsbánya. A bányák sorsát illetőleg utalok jelenté­semnek arra a részére, "melyben az állami bányák ügyével foglalkozom. Ugyan­azok a meggondolások, melyek az állami bányákat illetőleg előtérben állanak, teljes egészükben érvényesek az államvasuti bányákra vonatkozólag is. 16. Az Idegenforgalmi, Beszerzési és Szállítási R. T. (IBUSZ) és mellék­üzemeit illetően a végleges döntés csak a folyamatban levő vizsgálat befejezté­vel fog megtörténhetni, de már most valószínűnek látszik, hogy egyes alválla­latoknak megszüntetése, illetve beolvasztása, némely szerződések egyes terhes pontjainak megváltoztatása, az üzleti és főleg személyzeti regié kiadások lénye­ges csökkentése és hasonló intézkedések keresztülvitele révén ez a vállalat az eddiginél még eredményesebben lesz a feladatául tűzött célok és így elsősorban az idegenforgalom fellendítésének szolgálatába állítható. e) A kereskedelemügyi minisztérium hatósága alá tartozó egyéb üzemek. 1. A m. kir. állami vasgyárak, állami vas- és gépgyárak, diósgyőri vasgyár, budapesti állami gépgyár feladatát elsősorban az államvasutaknak s állami és közhatósági intézményeknek vas- és acélárúkban, továbbá vasszerkezetekben valamint mozdonyokban fellépő szükségletének kielégítésére alkotta. Az állami vasgyárak a közszükséglet kívánalmaihoz mérten később olyan nagyobb jelentőségű gyártási ágazatokat is felvettek, melyekkel a hazai ipar nem foglalkozott, vagy amely ágazatokba tartozó árút a hazai ipar megfelelő minőségben nem állított elő. Ezeknek a cikkeknek gyártása azonban egyrészt az ország megcsonkítása, másrészt a súlyos gazdasági viszonyok következtében elmaradt állami és állam­vasuti beruházások hiánya s a magánpiac összezsugorodó szükséglete mellett megfelelő foglalkoztatási többletet nem nyújtott, sőt az elvállalt export­szállítások sem biztosítottak az üzemek számára megfelelő kihasználást. E rendkívüli kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett merült fel a súlyos probléma : mi történjék az állami vasgyárakkal ? Részletes tanulmányok alapján megállapítást nyert az, hogy az államra háruló terhek összege nem lenne kisebb, hanem csak növekednék abban az esetben, ha az állami gépgyárakat egészen megszűnt et nők. Általános gazdasági szempont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom