Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában
633. szám. 259 gálát fontos kiegészítő részét — továbbra is fenntartottam s ezidőszerint az üzemeket éppen a fatelítést igénybe vevő egyéb ipari vállalatok érdekében magánfelek részére való telítéstől sem tilthattam el, másrészt utasítottam a MÄV igazgatóságát arra, hogy az idegen felek részére végzett fatelítéssel kapcsolatban burkoltan adott fuvardíjkedvezményeket vagy vonja vissza, vagy •— az egyenlő elbánás elvé alapján — a magánipar szállításaira terjessze ki. Minthogy végül az új dombóvári és a püspökladányi telepnél a beruházások túlnyomórészét gépészeti berendezések teszik s a telepek nincsenek teljesen kihasználva, amellett pedig a két telepnél felesleges kettős fuvarozások is előfordulhatnak, utasítottam a MÁV igazgatóságát annak tanulmányozására is, nem volna-e megfelelő a két üzemet centrális fekvésű telephelyen egyesíteni. . 9. Kertészeti üzemek és faiskolák. Az államvasutaknak a vasúti hálózat számos pontján vannak kertészeti üzemei, illetve faiskolái. Kertészetet tartanak fenn : Kőbányán, Seregélyesen, Debrecenben, Nyíregyházán, Szombathelyen ; faiskolát : Hatvanban, Felsőzsolnán, Bánrévén, Bácsalmáson, Kisunyomon, Körmenden és Szentgálon. Kertészeti üzem van még Pécsett is, melyhez bicsérdi faiskola csatlakozik. Az összes üzemek területe 42 kat. hold, 131.000 P beruházott tőkével. Az üzemekből az 1930—31. évben 151.922 P bevétel származott. Géljük: minden vidék talaj- és éghajlat viszonyainak megfelelő gyümölcs- és haszonfacsemeték tömeges nevelése, hogy az állomás- és őrkerteket, lakótelepeket és más — vasúti üzemi területeken kívül eső, államvasuti területeket be lehessen fásítani, továbbá az állomások felvételi épületeinek, vonalőrházainak, lakó- és irodaépületeknek virágdísszel való ellátása s dísznövények tömeges termelése ugyanebből a célból, valamint végül ünnepélyes fogadások alkalmával a perronok és várótermek díszítése. Az államvasutak tulajdonában több száz holdat kitevő terület van, mely mezőgazdasági célra nem alkalmas és csak fásításra használható. E területek befásítására az államvasutakat kormányrendeletek és részben az Alföld fásítására vonatkozó törvény is kötelezik. Erről a fásításról gondoskodnak a MÁV kertészeti és faiskolái, melyek amellett hasznosan működnek közre abban a tekintetben is, hogy az állomások külső képe az utóbbi időkben előnyösen megváltozott, ami idegenforgalmi szempontból sem közömbös. A szóbanforgó üzemek a magán-virágkertészet érdekeit csak akkor érintenék, ha az államvasutak üzemei feleslegüket a piacon értékesíthetnék, amint ez régebben meg is történt. Az államvasutak kertészeti üzemei és faiskolái eltiltattak attól, hogy magánfeleknek eladhassanak, bár ez az üzemek rentabilitását némileg veszélyeztette. Az államvasutak saját alkalmazottai természetesen nem számítanak a magánfelek közé, az ő számukra, kizárólag saját céljaikra, anyaglajstromegységáron s forgalmiadó felszámításával az üzemek kiszolgáltattak és ma is kiszolgáltathatnak csemetefákat stb. Az ügyre vonatkozó adatok gondos mérlegelése után az államvasuti kertészeti telepeket és faiskolákat üzemgazdaságosság szempontjából és mert mezőgazdaságilag meg nem művelhető jelentékeny területek hasznosítása legcélszerűbben fásítással érhető el, továbbra is fenntartottam. Utasítottam azonban a MÁV igazgatóságát arra, hogy az üzemek tevékenységének súlypontját ne a díszkertészetre, hanem az erdősítésre és fásításra helyezze, mely utóbbiakhoz nemcsak esztétikai, hanem fontos általános nemzeti érdekek is fűződnek. Rendelkeztem abban az irányban is, hogy a kertészeti üzemek és faiskolák magánfeleknek való eladástól szigorúan tartózkodjanak, továbbá arra nézve, hogy a MÁV igazgatósága, tekintettel arra, hogy egyes üzemeknek jelentékeny s ezidőszerint értékesíthetetlen készletfeleslegei vannak, a virág- és facsemete33*
