Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

630. szám. 203 ilyen csökkenés — a kamara kerületének változatlanul maradása mellett — utóbb nagymértékű lenne ; ellenkezőleg a tagok száma ilyenkor valószínűleg csak igen kevéssel és esetleg csupán átmenetileg fog 500-on alul maradni. Ennélfogva a most tárgyalt esetben az ügyvédi kamara a képviseleti közgyűlésen szerzett tapasztalatok alapján helyesen dönthet belátása szerint ennek a közgyűlési rendszernek fenntartásáról vagy elhagyásáról. Az 1. .§. utolsó bekezdése világosan rendelkezik arról, hogy a törvényjavaslat II—

IV. fejezetének rendelkezései csupán a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamarákra vonatkoznak. Ilyen rendszerre át nem tért ügyvédi kamarára tehát a törvényjavaslat II.—

IV. fejezete semilyen irányban nem nyer alkalmazást. A 3. §-hoz. Nem látom indokoltnak, hogy a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérés következtében megszűnjék a kamara tisztviselőinek és választmányi tagjainak a megbízatása, megbízatásuk akkor fennálló tartamának lejárta előtt. Ezért a 3. §. úgy rendelkezik, hogy a kamara tisztviselőit és választmányi tagjait csak a föntemlített időpontban működő választmány megbízatásának lejárta után kell újból választani. Nem lenne helyes, ha a közgyűlési kiküldöttek megbízatása más időpontban járna le, mint a tisztviselőké és a választmányi tagoké. Egyező időpontnak az első alkalommal és ezután következő alkalmakkor egyaránt biztosítása érdekében a 3. §. úgy rendelkezik, hogy a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérés alkalmával csak közgyűlési kiküldötteket kell választani és ezek megbízatása az ugyanakkor újra nem választott tisztviselők és választmányi tagok megbízatása tartamának lejártával véget ér. Ennek az időpontnak elérkezte után a közgyűlési kiküldöttek, a kamarai tisztviselők és választmányi tagok megbízatásának tartama a jövőben mindenkor három-három év lesz akként, hogy ez a három év a most felsoroltaknál azonos időpontban telik le. A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. t.-c. 40. §-a szerint az ügyvédi kamara választmányát az idézett §-ban felsorolt tisztviselők és a választmányi tagok alkotják. Ennek megfelelően a most idézett törvény szerint a választmány alatt a választmányi tagokon felül a kamara tisztviselőit is érteni kell. Mégis helyesnek tartom, hogy ez a törvényjavaslat a kamara tisztviselőit a választmányi tagok mellett külön említi meg. Ezeket az 1925 : VIII. t.-c. 40. §-a is világosan megkülönbözteti egymástól és így a törvényjavaslat a kérdéses szövegezésben az 1925 : VIII. törvénycikkben meglevő megkülönböztetést tartja fenn a nélkül, hogy ennek a választmányra vonatkozó álláspontját a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamarák szempontjából érintené. A 4. §-hoz. A közgyűlési kiküldötteknek az első bekezdésben meghatározott száma nézetem szerint biztosítani fogja a kamarai közgyűlések eredményes és helyes működését a valódi önkormányzat szellemében. A törvénynek a képviseleti közgyűlésre vonatkozó rendelkezései ezidőszerint csupán a budapesti ügyvédi kamarára nyerhetnek alkalmazást. A 4. §-nak a 7. §-szal egybevetése eredményében itt a képviseleti közgyűlés 250 közgyűlési kiküldöttből és ezenfelül —< a tisztviselőket is beleértve —• a választmány tagjaiból fog állani, vagyis összesen 307 tagú lesz. A budapesti ügyvédi kamaránál szerzett tapasztalatok igazolják, hogy nagy taglétszámú ügyvédi kamara tagjai közt elvi alapon felépített programmoknak megfelelően éles vonalakkal elkülöníthető csoportok, pártok alakulnak ki. Ilyen körülmények közt a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarákban jelentős kisebbségek maradhatnak a kamara közgyűlési kiküldöttei sorában és ezen a réven a képviseleti közgyűlésen is kellő súlyú képviselet nélkül, ha a kisebbségi képviseletet az arányos és az ezt szolgáló lajstromos választási rendszer intézményesen nem teszi lehetővé. 26*