Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-629. Törvényjavaslat a zugírászatról

194 629. szám. A 3. §-hoz. A 3. §-ban szabályozott jogkövetkezmények közül azt, hogy zugírászat miatt büntetve volt egyént a javaslatban meghatározott idő alatt ügyvédi kamara jegyzékébe nem lehet bejegyezni, sem közjegyzővé nem lehet kinevezni, illetőleg közjegyzői kamaránál nem lehet bejegyezni : a javaslat az elítélés tényéhez fűzi; módot kíván azonban nyújtani arra, hogy rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a háromévi határidő túlságos szigorúságától el lehessen térni. Ilyen lehet az az eset, ha a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, vagy ha az elítélt kegyelmet kapott. Ilyen esetekben különös méltánylást érdemlő okból a javaslat lehetővé teszi, hogy hat hónap kifogástalan eltelte után a bejegyzés felől döntő szerv, illetőleg a kinevező- hatóság mérlegelése alapján bejegyzésnek, illetőleg kinevezésnek lehessen helye. Hasonló emberiességi szempontból enyhíti a javaslat a haxmadik bekezdésnek szigorát akkor is, amikor az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztés időtartamát kell meghosszabbítani abbólaz indokból, hogy a felfüggesztett ügyvéd zugírászatot követett el. A javaslat ugyanis megengedi a felfüggesztés meghosszabbításának mellőzését is, ha nyomatékos enyhítő körülményeket lehet megállapítani, feltéve, hogy az ily ügyvéd a zugírászatot nem üzletszerűen folytatta. Ehhez képest a felfüggesztési időtartam meghosszabbítása felől határozó hatóságnak módjában van az eset körülményeit mérlegelni és az esetleges méltánytalanságot elkerülni. Hasonló rendelkezést tartalmaz a §. utolsó bekezdése a közjegyzőség gyakorlásától ideiglenesen felfüggesztett közjegyző tekintetében is. A4. §-hoz. Az ügyvédség köréből eredő kívánalomnak megfelelően elrendeli a javaslat, hogy a zugírászat miatt kitűzött tárgyalásokról értesíteni kell azt az ügyvédi kamarát, amelynek területén a bíróság működik. Amint ugyanis már a hatályos jogban is szabály, a javaslat is megengedi, hogy ily ügyben pótmagán vádlóként az ügyvédi kamara ügyésze is felléphessen. Indokolt tehát, hogy a kamarai ügyész már eleve abban a helyzetben lehessen, hogy a pótmagánvád átvétele iránt kellő időben nyilatkozhassék. Az eljárást is gyorsítja, ha megfelelő esetben ez a nyilatkozat már a bírósági tárgyaláson megtehető. Tovább megy azonban e téren a. javaslat a hatályos jognál annyiban is, hogy nemcsak annak az ügyvédi kamarának ügyészét jogosítja fel a pótmagánvád átvételére, amelynek területén a zugírászatot elkövették, hanem azét a kamaráét is, amelynél a terhelt utoljára be volt jegyezve. Ez a rendelkezés célszerűen mozdítja elő a zugírászat elleni küzdelem sikerét, amennyiben éppen az a kamara hivatott elsősorban ellenőrizni az ügyvédség gyakorlására már nem jogosult ügyvéd működését, amelynek az ilyen ügyvéd korábban kötelékébe tartozott. A hatáskör tekintetében a javaslat a zugírászat miatt az eljárást továbbra is meghagyja a kir. járásbíróság ügykörében, tekintettel ennek a bűncselekménynek egy évet el nem érő szabadságvesztésbüntetésére, amely a járásbíróság büntető hatáskörének általában felső határa, másfelől tekintettel a zugírászatnak lényegileg rendészeti jelentőségére és az esetek többségében egyszerűbb tényállására, valamint jogi megítélésének rendszerint kisebb nehézségére. Az 5. §-hoz. Amint az általános indokolás már kifejtette, ez a §. a zugírászat miatt elítélteknek olyan nyilvántartásáról kíván gondoskodni, amely alkalmas arra, hogy a bíróságok és közigazgatási hatóságok az érdekelt ügyvédi kamara területén tájékozva legyenek az ily elítéltek felől. A zugírászat miatt elítéltek névsorának kifüggesztése arra az időre szól, amíg az ítélet hatálya tart. Ez az idő olyankor, amikor az ítélet hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is szól, részben a Btk. vonatkozó általános rendelkezéséhez (Btk. 57. §.), részben a javaslat 3. §-a rendelkezésé-