Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-624. A m. kir. belügyminiszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931:XXI. t.-c. 34. §-a alapján a törvényhatósági és községi üzemek tárgyában
624. szám. 171 megyei város villanytelepének, Sátoralj anjhely megyei város közműveinek egyik ágazatát alkotó villamosáram szolgáltatásnak, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Mohács, Szentes, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény megyei városok villamosműveinek (az utóbbi helyen üzem bérbeadását nem kifogásolom), végül pedig Békés, Köröstarcsa, Szeghalom, Balmazújváros, Hajduszovát, Kába, Nádudvar, Tetétlen, Győrszentmárton, Tét, Halászi, Hegyeshalom, Levél, Mosonszentpéter, Mosonszolnok, Rajka, Törökszentmiklós, Izsák, Kerekegyháza, Üllő, Alsónyék, Báttaszék, Dunaföldvár, Mözs, Öcsény, Paks, Tolna, Váralja, Keszthely, Tapolca, Enying, Devecser, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Alsógalla, Felsőgalla, Kiskundorozsma, Sarkad, Körmend, Mór, Putnok és Tarcal község villamosműveinek fenntartását engedélyezem, — a nagykunsági villamosszövetkezetbe egyesült Abádszalók, Kunhegyes, Dévaványa, Fegyvernek, Kunmadaras, Kenderes, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaroff és Tiszaszentimre községek villamosműveinek az 1927. évi V.t.c.48. §-a alapján tervezett megszüntetése ügyében pedig a tárgyalásokat tovább folytatom — egyúttal kivétel nélkül mindegyik törvényhatóság közönségéhez intézett rendeletemben elrendeltem, hogy a villany- és gázüzemek esetleges szerelőműhelyeinek vagy szerelőinek munkaköre — ott, ahol képesített magánszerelő-iparos is van — a fővezetékek létesítésén, azok fenntartásán s az üzem zavartalan működésének biztosításán, továbbá belső berendezések szerelésének és a mérőeszközöknek ellenőrzésén, valamint a munkaszüneti időben való ügyelettartáson túl nem terjedhet. Intézkedtem tehát arra nézve, hogy a közületi üzemek műhelyei csak az egyes lakásokig (épületekig) terjedő külső szerelési munkálatokkal foglalkozhatnak. így döntöttem, mert helyesnek azt az érvet sem fogadtam el, hogy a most eltiltott munkálatok engedélyezésére azért volna szükség, hogy az üzem munkaerőit jobban tudja kihasználni. A közületi üzemek műhelyeinek üzemvezetői, illetve üzemszerelői személyzete ezután tehát csak ott végezhetnek belső szerelési munkát, ahol a községben, városban szakmabeli iparos nincs. Közöltem végül azt is, hogy a szerelési tevékenységnek ez a megszorítása nem érinti az üzemeknek azt a kötelezettségét, hogy a magánszerelési tevékenység megbízhatóságát továbbra is ellenőrizzék. Ugyancsak egyformán értesítettem az érdekelt törvényhatóságok közönségét arról, hogy belső szerelési cikkekkel való kereskedést olyan városokban vagy községekben, ahol ilyen cikkek árusításával foglalkozó kereskedő vagy iparos van, eltiltottam. j) Közvágóhidak (és ezekkel kapcsolatos jéggyárak). Közvágóhídja (külön üzemszerű jelleggel) négy törvényhatósági városnak, 13 megyei városnak és hat községnek volt. E közvágóhidak közül hat kapcsolódott össze jégüzemmel. A közvágóhidak fenntartására közegészségügyi érdekekből elsőrendű szükség van. Véleményem szerint a közvágóhidakkal kapcsolatos jéggyáraknak azok tevékenysége, mely a vágóhidakkal összefügg, mindenesetre szintén érintetlenül hagyandó s a közfogyasztás érdekeinek szempontjából, valamint közegészségügyi érdekekre figyelemmel tulajdonképpen a jéggyári melléküzemeknek azon tevékenysége ellen sem lehet észrevételt emelni, melynek keretében a magánfogyasztók jég. szükségletét elégítik ki. A közvágóhidakkal kapcsolatos jéggyárak utóbb említ et^. tevékenysége ellen az érdekelt magánipar részéről azonban nem egy helyen kifogá g emeltetvén, a magam részéről kívánatosnak tartom, ha e jéggyári melléküzeme a a városok és községek vagyoni és háztartási s a közönség érdekeinek megóvás mellett bérbe adatnak, amint ez már Kiskunfélegyháza megyei város esetében me® is történt. Ezek alapján Hódmezővásárhely tj. város közvágóhídának, Debrecen' 22*
