Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-554. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűléshez az 1911. évi VI. t.-c. alapján állami monopolium tárgyáb képező ásványolajfélékre és földgázra vonatkozó állami kutatási és bányaművelési jogoknak az idézett törvénycikk 4. §-a alapján az European Gas & Electric Company londoni és newyorki cégre, - illetve az ezáltal alapítandó magyar részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

328 554 számi 554. szám. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűléshez az 1911. évi VI, t.-c. alapján állami monopólium tárgyát képező ásványolajfélékre és földgázra yonatkozó állami kutatási és bányaművelési jogoknak az idézett törvénycikk 4. §-a alapján az European Gas & Electric Company londoni és newyorki cégre, illetve az ezáltal alapítandó magyar részvénytársaságra történt átruházása tárgyában. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház pénzügyi bizottságának.) Tisztelt képviselőház! A t. Képviselőház előtt bizonyára még emlékezetesek azok a fényes eredmények, amelyeket a m. kir. pénzügyminisztérium szakértői az ásványolajra és földgázra irányuló állami bányászati kutatások során 1908 óta az ország megcsonkításáig Erdélyben, Egbellen és Horvátországban elértek. Mindezeket az ásványolajban és földgázban gazdag területeket a trianoni békeszerződés az országtól elszakította. Már a sikeres erdélyi földgázfeltárások idején kialakult a magyar geológusok egy részénél az a vélemény, hogy Magyarországnak a mai megcsonkított területre eső részein is megvan az ásványolaj féléknek és földgáznak előfordulási lehetősége, de tudatában voltak annak is, hogy ezeken a területeken olyan nagy eredményeket, mint az erdélyi medencében, alig lehet remélni. A geológusoknak ezt a felfogását nemcsak az általános geológiai viszonyok támasztják alá, hanem a föl dgáznak, ásványolajnak és egyéb bitumeneknek bár nyomokban való, de több helyen észlelhető természetes előfordulása és az eddigi alföldi mélyfúrásoknak eredményei is. A rendkívül gazdag erdélyi és horvátországi földgázmezőknek és az egbelli ásványolajterületnek elvesztése óta hivatali elődeim, bár állandóan napirenden tartották az ásványolaj- és földgázkutatás mindinkább nagyobb jelentőségű problémáját, de az ország pénzügyi helyzete aránylag szűk határt szabott a kutató tevékenységnek, úgyhogy az összeomlás óta távolról sem végeztetett annyi kutatófúrás, amely elegendő lenne arra, hogy a csonka országnak ásványolaj- és földgázelőfordulás szempontjából reményteljesnek látszó területeit kellően megvizsgáltaknak lehessen tekinteni. Ennek a ténynek megállapítása késztette már 1920-ban az akkori kormányt arra, hogy az ásványolaj félék és földgáz kutatásának és bányaművelésének kizáró-