Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-458. "Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

458. szám. 77 Régi 5., új 4. §-hoz. E szakasz (i) bekezdésének második sorában előforduló «semmiféle» szó helyébe a következő szövegrész iktat­tatott be : «az államfő kijelölése, az államfő, a minisztérium, az egyes miniszterek vagy más kormányhatósá­gok kinevezése alá eső, fizetéssel vagy díjazással járó». Ugyanezen bekezdés ötödik sorában előforduló «megszűnté­től» szó «megszűnésétől» szóval helyet­tesíttetett. A (2) és (3) bekezdés töröltetett és helyette a következő (2), (3), (4) és (5) bekezdés iktattatott be. «(2) Az (1) bekezdésben meghatáro­zott korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az országgyűlési képvise­lőt miniszterré, államtitkárrá, külkép­viseleti hatóság vezetőjévé, főispánná vagy kormánybiztossá nevezik ki, vagy főpolgármesterré jelölik ki. (3) JEa az országgyűlési képviselőt miniszterré vagy államtitkárrá nevezik ki, képviselői megbízását megtarthatja, az az országgyűlési képviselő azonban, akit külképviseleti hatóság vezetőjé­nek, főispánnak vagy kormánybiztos­nak neveznek ki vagy főpolgármester­nek választanak meg, a kinevezés, illetőleg választás elfogadásával össze­férhetetlen helyzetbe jut és képviselői megbízását elveszti. Azt, aki a kép­viselői megbízását így elvesztette, or­szággyűlési képviselővé ugyanannak az országgyűlésnek tartama alatt nem le­het megválasztani, kivéve, ha minisz­teri vagy államtitkári állást tölt be. (4) Összeférhetetlen helyzetbe jut az az országgyűlési képviselő, aki a jelen §-ban foglalt rendelkezések ellenére közszolgálati hivatalt vagy állást el­fogad. (5) A jelen §-ban foglalt tilalomba ütköző kinevezés vagy más alkalma­zás érvénytelen.» 4. §. (1) Országgyűlési képviselőt nem lehet alkalmazni az államfő ki­jelölése, az államfő, a minisztérium, az egyes miniszterek vagy más kormány­hatóságok kinevezése alá eső, fizetéssel vagy díjazással járó közszolgálati hiva­talra vagy állásra képviselői megbízá­sának tartama alatt és e megbízás megszűnésétől számított egy éven be­lül. Az egy évi korlátozás nem vonat­kozik arra az esetre, ha a képviselővé választás miatt nyugdíjazott köztiszt­viselőt vagy más közszolgálati alkal­mazottat vesznek vissza a közszolgá­latba. A 2. §. (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tisztviselőket, bírá­kat és kir. ügyészeket ugyanazon a hatósági területen, ahol Képviselővé jelölték, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az országgyűlési képviselőt minisz­terré, államtitkárrá, külképviseleti ható­ság vezetőjévé, főispánná vagy kormány­biztossá nevezik ki, vagy főpolgármes­terré jelölik ki. (3) Ha az országgyűlési képviselőt mi­niszterré vagy államtitkárrá nevezik ki, képviselői megbízását megtarthatja, az az országgyűlési képviselő azonban, akit külképviseleti hatóság vezetőjének, fő­ispánnak vagy kormánybiztosnak nevez­nek ki vagy főpolgármesternek választa­nak meg, a kinevezés, illetőleg választás elfogadásával összeférhetetlen helyzetbe jut és képviselői megbízását elveszti. Azt, aki a képviselői megbízását így elvesz­tette, országgyűlési képviselővé ugyan­. annak az országgyűlésnek tartama alatt nem lehet megválasztani, kivéve, ha mi­niszteri vagy államtitkári állást tölt be. (4) Összeférhetetlen helyzetbe jut az az országgyűlési képviselő, aki a jelen §-ban foglalt rendelkezések ellenére közszolgá­lati hivatalt vagy állást elfogad. (5) A jelen §-ban foglalt tilalomba üt­köző kinevezés vagy más alkalmazás ér­vénytelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom