Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-443. Törvényjavaslat a tartozások és követelések, valamint a magyar honosok olaszországi javainak felszámolása tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről

34 443. szám. Az első helyen említett törvényjavaslat indokolása itt következik, a többi törvényjavaslat indokolása mindegyik törvényjavaslatnál külön van előadva. Az 1932. évi november hó 12-én Rómában aláírt nemzetközi egyezmények és egyéb okmányok közül a jelen törvényjavaslat tárgyát alkotó egyezmény rendelkezései az Olaszországgal a régi koronatartozások és követelések tárgyában, továbbá a magyar honosok olaszországi javainak felszámolása tárgyában 1924. évi március hó 27-én és 1927. évi május hó 21-én létesített egyezményeknek (1924 : XXIII. és 1928 : XXIII. t.-cikkek) azokat a rendelkezéseit egészítik ki, amelyek olasz honosok elismert vagy megítélt és a magyar adósok által közvetlenül nem rendezett régi koronaköveteléseinek miként való kiegyenlítését, továbbá a magyar-olasz külön kiegyenlítő számlán jóváírt felszámolási hozadékok felhasználását szabályozták. A kérdéses koronakövetelések kiegyenlítése az említett egyezmények szerint akként történt volna, hogy az olasz hitelezők a koronatartozásnak lírákra átszámított névértékéről a magyar állam által kibocsátandó, 18 éven át törlesztendő és 3%-kai kamatozó, líraértékre szóló kötvényeket kapnak, amely kötvények értékét a magyar kormány az érdekelt magyar adósoktól szedi be. Ezeknek a kötvényeknek a kibocsátása azonban az olasz kormánnyal egyetértőleg függőben maradt, mert célszerűnek mutatkozott oly megoldást keresni, amely valóságos kötvénykibocsátás helyett a kibocsátandó kötvények leszámítolt egyenértékét az Olaszországban lefoglalt magyar javak felszámolási hozadékából juttatja az olasz hitelezők részére. Ily megoldást tartalmaz a jelen egyezmény 1. cikke, amely kimondja, hogy az említett követeléseket a magyar javak felszámolási hozadékából fogják az olasz hitelezők részére kifizetni. E kifizetés előkészítésére a magyar kiegyenlítő hivatal a 2. és a 3. cikk szerint az olasz társhivatalnak át fogja adni az elismert vagy megítélt és közvetlenül még nem rendezett olasz követelések jegyzékét, hogy az olasz hivatal az említett kiegyenlítő számla terhére az olasz hitelezőknek a kifizetéseket eszközölhesse. Ott, ahol a magyar tartozás elismerése feltételhez volt kötve, az olasz hitelezőnek a 3. cikk szerint a feltételt záros határidőn belül teljesítenie kell; ha ezt nem teszi, elveszti — a magyar adóssal szemben fennálló jogainak sérelme nélkül — a felszámolási hozadékból készpénzben történő kifizetés kedvezményét és amellett a magyar állam szavatossága is megszűnik a kérdéses követelés tekintetében. A magyar javak felszámolási hozadékából történő kifizetés az 1924. évi koronatartozási egyezmény 11. cikkében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik oly kiegészítéssel, hogy az 1925. évi január hó 1. napjától, vagyis attól a naptól, amikor a régi egyezmény szerint a kötvények első szelvénye esedékessé vált voliia, a kiegyenlítő számláról történő fizetés napjáig járó 3%-os kamatok fejében 25%-os átalányösszeg számíttatik hozzá az 1925. évi január hó 1. napjára értékelt tartozásösszeghez (4. cikk). Az olasz hitelezőknek kötvénykibocsátás nélkül a kiegyenlítő számlán jóváírt felszámolási hozadékokból való kielégítése kétségtelenül sokkal egyszerűbb és az érdekelt felekre előnyosebb megoldási módot jelent, amennyiben az olasz hitelezők készpénzben és egyszerre jutnak hozzá követelésükhöz, a magyar állam pedig mentesül a kötvények kibocsátásától és 18 évre terjedő szolgálatuknak ellátásától. Az 5. cikk arra az esetre is tartalmaz rendelkezést, ha a külön kiegyenlítőszámla lezárása alkalmával az olaszországi magyar javak felszámolási hozadéka a kiegyenlítő számlát terhelő összes tartozások kielégítésére nem nyújtana teljes fedezetet. E rendelkezés szerint, amelynek alkalmazására a kiegyenlítő számla jelenlegi állása és a számbajövő tartozások tekintetbevételével előreláthatólag nem lesz szükség, Magyarország a terhére esetleg mutatkozó egyenleget a jelenleg fenn-