Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

501. szám. 327 A 20—24. §-okhoz. Bizottságok. Igény megállapítási eljárás. Jogorvoslatok. Nyil­vántartás. Igazolványok. Űj jelentkezések. A hadigondozásra vonatkozó közigazgatási eljárás lényegileg változatlanul marad az eddigi jogiszabályozáshoz képest. A 26—31, §-okhoz. (VI. fejezet.) Kedvezmények a hadigondozottak részére. Azokról az okokról, melyek szükségessé tették, hogy a törvényhozás a hadigondozottaknak különösen a csekélyebb járadékban részesülő csoportjai számára a társadalmi és a gazdasági élet minden terén messzemenő kedvezmé­nyeket, jogokat és előnyöket biztosítson, az általános indokolásban volt szó. A biztosított kedvezmények gyakorlati értékesítése, azok elnyerésének a módja, stb. a törvény végrehajtási utasításának szabályozási körébe tartozik. A hadiárvák és hadigyámoltak tanulmányi kedvezményéről szóló 28. §-ban szükségtelen volt az elemi iskolai tandíjmentességet kimondani, mert ez jelenleg minden tanulóra nézve törvényesen biztosítva van. A hadirokkantak részére a 26. §. rendelkezésein felül biztosított egyéb adó­kedvezményeket a 9.660/1932. M. E. számú rendelet szabályozza. A 27. §. (a) bekezdésében foglalt rendelkezés az 1923 : XXXV. törvénycikk 1. §-ában foglalt rendelkezéseket nem érinti. Az utcai árusítási és* egyéb hasonló engedélyeknek általános felülvizsgálatát a 30. §. (6) bekezdésében szükségtelen volt külön elrendelni, mert az ily engedélyek túlnyomó részben évről-évre lejárnak s így mód nyílik arra, hogy azok egy része az újból való kiosztásnál hadigondozottaknak jusson. A 32—40. §-okhoz. (VII. fejezet.) Haditelek. Hadihaszonbérlet. A haditelekről és hadihaszonbérletről szóló fejezet, csaknem változatlan átvétele az 1.820/1917. M. E. számú kormányrendelet bevált rendelkezéseinek, melyek alapján az állami juttatás, vagy támogatás révén földhöz, vagy lakóházhoz jutott hadigondozottak kis- és törpebirtokai, hitbizományszerű megkötöttségük révén, hathatós védelemben részesülnek. Ezeknek a rendelkezéseknek törvényes formában való megerősítése szükséges azért, miután a jelenlegi jogrendszerünk nem nyújt módot annak a biztosítására, hogy a hadigondozottak tulajdonába jutott ingatlanok valóban az övék maradjanak. Természetesen a magyar társa­dalomra, de magukra a hadigondozottakra vár ezek után az a feladat, hogy az ily módon védelemben részesített ingatlanoknak minél nagyobb száma jusson hadigondozottak kezére és hogy a hadigondozottak az ingatlan birtoka által nyúj­tott eszközökkel saját családjuk jövőjét tudják szolgálni. A hivatkozott 1.820/1917. M. E. számú rendelettől a VII. fejezet rendelkezései csupán abban térnek el, hogy a haditelek öröklésénél módot nyújtanak a törzs­öröklés rendszerének bevezetésére is, hasonlóan a vitézi telekre vonatkozóan élet­beléptetett jogszabályokhoz, ettől azonban annyiban eltérően, hogy a törzsöröklés elvi alapján való öröklés bevezetése a honvédelmi miniszter elhatározásától van függővé téve. A 36. §-nak vonatkozó {2) bekezdése egyébként az 1920 : XXXVI. törvénycikk 75. §-ában foglalt rendelkezésekkel is összhangban van. A másik újítás abban áll, hogy a haditelek visszaváltásának joga a honvé­delmi minisztert az eddigi egy év helyett öt éven át illeti meg attól az időponttól, amikor a minisztérium a visszaváltás okáról tudomást szerez. Szükséges ez azért, mert előfordult, hogy a visszaváltás jogát a miniszter éppen az idő rövidsége miatt nem gyakorolhatta s így az ingatlan érdemetlen kezekre jutott. A haditelek árveréséről SZQIÓ 35. §. (5) bekezdésének az § rendelkezése, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom