Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról
308 501. szám. latuk megszűnéséig elért katonai rendfokozatukat kizárólag egykori katonai szolgálati viszonyuknak (tartalékos, póttartalékos, népfelkelő, szolgálaton-* kívüli viszonybeli, vagy a háború tartamára kinevezve volt), valamint annak feltüntetésével, hogy rendfokozatuk már nem áll fenn («volt») a «hadirokkant» megjelölés toldataként, de a volt szolgálati beosztásukra (volt csapattestükre, stb.) való mindennemű utalás nélkül használhatják, kivéve polgári kereseti foglalkozás űzése, vagy ezzel kapcsolatos tevékenység közben. (2) Amennyiben a 4. §. (1) bekezdésében meghatározott kizáró, az 5. §. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szünetelési és a 6. §. (1) bekezdés a), d), e), f), i), vagy j) pontjaiban meghatározott megszűnési okok közül egyik sem áll fenn, a «hadirokkant»-, «hadiözvegy»-, «hadiárva»-, illetőleg «hadigyámolt»- megjelölést neve toldataként az előző bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, a jelen törvény alapján ellátásban részesülő hadigondozottakon felül használhatja : külön engedély nélkül : a) aki a pénzbeli ellátásról az 5. §. (i) bekezdés a) pontja, illetőleg a (2) va gy ( 3 ) bekezdése alapján önként lemondott ; b) aki járadékmegváltásban részesült (9. §.); a Hadigondozó bizottság külön engedélye álapján : c) aki a 23. §-ban megjelölt okból pénzbeli ellátásban nem részesülhet; d) akit az arra illetékes hatóság e törvény hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján járadékellátás nélkül «hadirokkant »-nak, «hadiözvegy »-nek, vagy «hadiárvá»-nak nyilvánított, ha ezt a határozatot a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül — hadirokkantnál az érdekelt költségén megejtendő kórházi vizsgálat alapján (11. §. (7) bek.)— a Hadigondozó bizottság megerősíti, amely esetben a Hadigondozó bizottságnak az erre vonatkozó határozata ellátás megállapítása nélkül csak a címhasználat meg- vagy meg nem engedésére szorítkozhatik ; e) az a hadiözvegy és hadiárva-gyermeke, aki a 16. §. (1) bekezdése értelmében kizárólag kedvező vagyoni és kereseti viszonyai miatt nem részesül ellátásban. (3) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel, illetőleg a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja a «hadirokkant», «hadiözvegy», «hadiárva», «hadigondozott» és e fogalomkörbe tartozó más megjelöléseknek a polgári kereseti foglalkozások űzésével kapcsolatban, különösen az üzleti életben nyilvánosan való használatát, továbbá a kereskedelemügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve azokat a feltételeket, melyek mellett a miniszter hasonló megjelöléseknek egyesületek, szövetségek^, pártok, intézetek, intézmények címébe, egyéni és társascégek, valamint kereskedelmi társaságok cégébe való felvételét megengedheti. (4) Egyesületi, vagy alkalmi gyűjtések, előadások, ünnepélyek, mulatságok céljául a hadigondozást, vagy e fogalomkörbe tartozó egyéb jótékonyságot megjelölni előzetes engedély esetében is csak akkor szabad, ha a tiszta jövedelemnek legalább 60%-át ilyen célra fordítják és erre nézve a rendezőség előzetesen anyagi biztosítékot tud nyújtani. (5) Egyesületeknek és a (3) bekezdésben említett egyéb alakulatoknak, egyéni és társascégeknek, kereskedelmi társaságoknak a (3) bekezdésben említett és a jelen törvény hatálybalépésekor már használt megjelöléseit a belügyminiszter, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felülvizsgálja és azok további használatát a honvédelmi miniszterrel egyetértve csak a (3) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelet-
