Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

501. szám. 305 IV. fejezet. Hatóságok és hatósági eljárás. Honvédelmi miniszter. Központi Illet­ményhivatal. 19. §. (í) A hadigondozottak ellátási ügyeinek irányítása és felsőbb fokon intézése, továbbá az állami hadigon­dozás általános igazgatása és a tár­sadalom ily irányú tevékenységének felügyelete a honvédelmi miniszter ha­táskörébe tartozik. (2) Hadigondozottaknak ezt a minő­ségét érintő általános (elvi) rendelke­zéseket más kormányhatóságok csak a honvédelmi miniszterrel egyetértve te­hetnek. (3) A hadigondozottaknak e törvé­nyen alapuló járadékait és egyéb foly­tatólagosan fizetendő ellátásait a hon­védelmi miniszter állapítja meg, ille­tőleg engedélyezi. Ugyanezeket az el­látásokat a honvédelmi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértve meg állapítandó eljárási szabályok szerint a központi illetményhivatal utalja ki, számfejti és könyveli. (4) Azokat a hadigondozási járandó­' ságokat, amelyeknek jogalapja külön vizsgálatot, illetőleg bizottsági megál­lapítást nem igényel, a központi illet­ői ényhivatal saját hatáskörében folyó­sítja, illetőleg szünteti meg az illetékes nyilvántartó hatóság (22. §.) által köz­vetlenül hozzá intézett bejelentés alap­ján. Ugyanígy az illetményhivatal ha­táskörébe tartozik minden egyéb pénz­beli ellátás folyósítása, szüneteltetése és megszüntetése is, ha az az igény ál­talános jogalapját nem érinti. (5) A VII. fejezetben tárgyalt hadi­telek- és hadihaszonbérleti ügyek inté­zése a honvédelmi miniszter hatás­körébe tartozik. A miniszter azonban ezeknek az ügyeknek intézését részben vagy egészben más hatóságra, vagy alkalmas társadalmi vagy egyéb szer­vezetre bízhatja. Ezeknek határozata ellen a közléstől számított-15 nap alatt fellebbvitelnek van helye a honvé­delmi miniszterhez. Hadigondozó bizottságok. 20. §. (1) A hadigondozottak igény­jogosultságának elbírálására minden já­rásban, minden törvényhatósági jogú és megyei városban, továbbá Budapest székesfőváros minden közigazgatási ke­rületében Hadigondozó bizottságot kell alakítani. A honvédelmi miniszter a törvényhatóság első tisztviselőjének előterjesztésére megengedheti, hogy ugyanabban a járásban, városban, ille­tőleg kerületben a szükséghez képest több bizottságot alakítsanak. (2) A Hadigondozó bizottság elnöke a vezető közigazgatási tisztviselő (fő­szolgabíró, polgármester, kerületi elöl­járó), vagy helyettese. Tagjai: a köz­igazgatási hatóság hadigondozásügyi előadója, a honvédelmi miniszter által kirendelt, lehetőleg hadirokkant, vagy legalább hadviselt orvosszakértő és az elnök által a hadigondozottak helybeli hivatalos érdekképviseleti szervének meghallgatásával erre a feladatra ki­jelölt két I., II. vagy III. járadék­osztályú hadirokkant. Utóbbiak a saját maguk és hozzátartozóik ügyeinek tár­gyalásán nem vehetnek részt. (3) Amennyiben a Hadigondozó bi­zottság székhelyén testnevelési és nép­gondozó kirendeltség működik, annak vezetője vagy helyettese a bizottság­nak szintén tagja és az elnök helyette­sítésével is megbízható. (4) A Hadigondozó bizottság tanács­kozó- és határozóképességéhez az elnö­kön vagy helyettesén felül a hadi­gondozásügyi előadó és legalább még egy tag (hadirokkantsági igény tár­gyalásánál az orvos) részvétele szük­séges. A bizottság ügyrendjét, tagjai­nak jogait és kötelességeit a honvé­delmi- miniszter rendelettel állapítja meg. (5) A honvédelmi miniszter bármelyik Hadigondozó bizottságba a honvédelmi minisztérium közegei közül - elnököt küldhet ki. Ebben az esetben a bizott­ság tanácskozó- és határozóképességé­hez a vezető közigazgatási tisztviselő és Képv. iromány. 1,931—1936. VI. kötet. :m

Next

/
Oldalképek
Tartalom