Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
124 460. szám. b) pénzügyi szakvizsgát, anitly a p énzügy minisz t er, c) vallás- és közoktatásügyi és nevelési igazgatási szakvizsgát, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, d) közgazdasági és közlekedésügyi szakvizsgát, amely a földmívelésügyi miniszter és a kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt álló minisztériumokban, illetőleg alájuk rendelt közigazgatási szerveknél, az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (i) bekezdésében megállapított elméleti minősítéshez kötött állásokban alkalmazott tisztviselők véglegesítéséhez szükséges. (4) Egyik igazgatási ágból a másikba csak az illető igazgatási ágra nézve rendszeresített szakvizsga letételével lehet átlépni. A másik ágon megállapított szakvizsga alól a közszolgálat érdekében a miniszterelnök felmentést adhat. Két szakvizsga tárgyainak rokontermészete esetén különbözeti vizsgát is lehet engedélyezni. A vizsgára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg. (5) Annak, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, a gyakorlati közigazgatási vizsgának általános részéből nem kell vizsgát tennie. (e) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után, főiskolai képesítéshez kötött közigazgatási szolgálatban — ideértve a tiszti ügyészséget és a királyi kincstári jogügyi igazgatóságot is — legalább három évi gyakorlatot töltött el. A közigazgatási gyakorlat részletes szabályait a minisztérium rendeletben állapítja meg. A közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál, a kir. ügyészségnél, a kir. bíróságnál, valamint az ügyvédjelölti . és közjegyzőjelölti minőségben eltöltött gyakorlatból egy év, valamennyi alkalmazott gyakorlati idejébe beszámít. (7) A jogtanár (egyetemi magántanár is), valamint az, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, gyakorlat igazolása nélkül is gyakorlati közigazgatási vizsgát tehet. (8) Az egyes miniszterek a közszolgálat érdekében az államfőhöz tehetnek előterjesztést kiváló egyéniségeknek a közigazgatási gyakorlat és a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól való felmentése iránt. (9) A m. kir. miniszterelnök az illetékes miniszter előterjesztésére a közszolgálat érdekében a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét megengedheti annak, aki a három évi gyakorlati időt az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (1) bekezdésében megkívánt elméleti képesítés megszerzése után más hivatáskörben, vagy e szakasz (s) bekezdésében nem említett olyan közszolgálatban töltötte el, amelyre nézve az alkalmazást a törvény főiskolai képesítéshez köti. (10) Azt, aki a gyakorlati közigazgatási vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától számított 6 év alatt nem teszi le, ha más állásban nem nyer alkalmazást, a hat év elteltét követő harmadik hó végével a szolgálatból el kell bocsátani és úgy kell tekinteni, mint, akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselőknél, akik 1929. évi június hó 29. napja előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, a vizsga letételének határidejét ettől a naptól kell számítani. (11) A gyakorlati közigazgatási vizsga alól mentes az, aki a jelen törvény hatálybalépését megelőzően a IX. vagy magasabb, Budapest székesfővárosnál az ezeknek megfelelő fizetési osztályba sorozott jogi képesítéshez kötött közigazgatási állást töltött be. Mentes a gyakorlati közigazgatási vizsga alól az is, aki a pénzügyi fogalmazói szakvizsgát vagy a m. kir. rendőrség fogalmazási szakán rendszeresített tiszti vizsgát a jelen törvény hatálybalépése előtt letette. (12) A miniszterek továbbképző tanfolyamok szervezése útján kötelesek gondoskodni a gyakorlati közigazgatási szakvizsga alól a (11) bekezdés