Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

460. szám. 117 az a hatóság határoz, amely előtt a határnapot elmulasztották, fellebbviteli határidő elmulasztása esetében pedig az a hatóság, amelynek határozata ellen a fellebbezés, illetőleg a felfolyamodás irányul. (5) Az elmulasztott fellebbviteli határidő utolsó napjától, illetőleg az elmulasztott határnaptól számított hat hónap eltelte után igazolási kérelemnek nincs többé helye. (6) Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen tizenöt nap alatt egyfokú felfolyamodásnak van helye. (7) Ha fellebbezési vagy felfolyamodási határidő elmulasztása miatt törvényes határidőben igazolási kérelmet terjesztettek elő, elbírálása előtt — a 8. §. (1) bekezdése a) és b) pontjainak esetein felül ^~ a végrehajtást elrendelni, a már elrendelt végrehajtást pedig továbbfolytatni nem szabad. 10. §. (1) Közigazgatási vitás ügynek — a fegyelmi ügyeket is ideszámítva — újrafelvételét lehet kérni az ügy jogerős eldöntése után a kérdés érdemére döntő olyan bizonyíték alapján, amelyet a fél az eljárás folyamán nem használhatott. (2) Az újrafelvételi kérelem előterjesztésének határideje a jogerős véghatározat kihirdetését vagy kézbesítését követő naptól számított egy év. Ha azonban az újrafelvételi kérelem alapjául az ügy eldöntése után jogerőre emelkedett bírói ítélet szolgál, az egyéves határidő a bírói ítélet jogerőre emelkedését követő naptól kezdődik. (3) Az újrafelvételi kérelmet írásban, annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely az ügyben elsőfokon határozott. Ugyanez a hatóság dönt az újrafelvétel megengedhetőségekérdésébenésamenynyiben az újrafelvételi kérelemnek helyet ad, az ügy érdemében is. (4) Az újrafelvétel meg nem engedése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. (5) Az újrafelvételi eljárás a főeljárás folyamán hozott határozat végrehajtását nem akadályozza, ha azonban az újrafelvétel sikere valószínűnek mutatkozik, a hatóság a végrehajtást felfüggesztheti. (e) Újrafelvételi kérelemnek ugyanabban az ügyben csak egyszer van helye. 11. §. (1) A másodfokon végérvényesen határozni jogosult hatóságok között támadt hatásköri Összeütközés esetében — annak a hatóságnak felterjesztése alapján, amely az ügyben utóbb határozott — az illetékes miniszter dönt. (2) A miniszterek a másodfokon végérvényesen határozni jogosult hatóságok működését — a fegyelmi és anyagi felelősségre vonatkozó jogszabályok kellő érvényesítése végett — különösen figyelemmel kísérni kötelesek. 12. §. (1) Ez a törvény nem érinti az egyes jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek fellebbviteli, illetőleg felterjesztési jogot biztosítanak : a) a főispánnak, b) a főpolgármesternek, c) Budapesten a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács elnökének, d) a tiszti főügyésznek, e) a közigazgatási ágak főnökeinek vagy képviselőinek, f) az egyes szakigazgatási tennivalók ellátására hivatott szerveknek. Ilyen fellebbviteli és felterjesztési jogot jövőben csak törvény adhat. (2) A kormánynak az 1886 : XXI. t.-c. 10. §. első bekezdésén alapuló felülvizsgálati joga jövőre is változatlanul marad. 13. §. (1) A közigazgatási bíróság elé vihető ügyekben igénybevehető jogorvoslatokról más törvények rendelkeznek. (2) E törvény 10. §-a értelmében újra felvett ügynek a közigazgatási bíróság által eldöntése esetén az újrafelvétdnek az 1896 : XXVI. t.-c. 139. §-án alapuló joga érintetlen marad. II. Fejezet. Hatósági fokozatok. 14. §. (1) Azt, hogy az egyes közigazgatási ügyekben elsőfokon mely