Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-439. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1929/30. évizárszámadásairóül és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

439. szám. 471 439. szám. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1929/30. évi zárszámadásairól és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről. Tisztelt Képviselőház ! A zárszámadásvizsgáló bizottság az 1929/30. évi állami zárszámadást a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentése kapcsán úgy főeredményeiben, mint részleteiben tárcánként is megvizsgálta, amiről tisztelettel a következő jelentést terjeszti elő : Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló 1929 : XXXI. t.-c. alapján az államháztartást a kormány szabályszerű keretek között vezette. A költségvetési törvény a felesleget 3,500.000 P-ben állapította meg, amellyel szemben a zárszámadás szerint a bevétel a kiadást 40,452.325 P 41 f-rel haladta meg. Tekintettel arra, hogy az állami pénzkezelést a postatakarékpénztár bonyolítja le, a kiadások legnagyobb részben még a költségvetés évében lerovásra kerülnek, míg a bevételeknél az előírás jelentékeny része hátralékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, amely az állami zárszámadás állandó tényezője, az eredmények megítélésénél teljes egészében számításba venni nem lehet, mert annak egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül lerovásra, más része meg különböző okok miatt egyáltalán be sem hajtható. Az államháztartás eredményeinek helyes megítélése szempontjából a lerovási eredményeket is szükséges a költségvetés adataival összehasonlítani. Ez az összehasonlítás a következő eredményt mutatja : A költségvetési törvény által megállapított 3,500.000 P felesleggel szemben a lerovás adatai szerint a bevétel 2,072.510 P 95 f-rel volt nagyobb a kiadásnál. A m. kir. pénzügyminiszternek az ország pénzügyi helyzetéről kiadott XL

VIII. havi jelentése az ezen számadási évre vonatkozó bevételi többletet 0.2 millióban mutatja ki, jelen zárszámadás pedig a lerovási eredmények alapján 2.07 millió pengőben tünteti fel. A két eredmény közötti eltérés magyarázatát abban kell keresni, hogy a pénzügyminiszter a bevételi többlet megállapításánál az állami közigazgatás valódi és átfutó kezelésének eredményét veszi tekintetbe. A zárszámadási eredmény megállapításánál nemcsak az állami közigazgatás, hanem az állami üzemek feleslegét, mint az eredmények fontos tényezőjét, számi-