Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-438. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1928/29. évi zárszámadásairól és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéseiről

426 438. szám. Ezen tárgyalások folytán az a megállapodás jött létre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a kezelése alatt álló alapoknak és alapítványoknak a vallás- és tanulmányi, valamint ezekkel kapcsolatos alapokat kivéve, költségvetését és zárszámadását rendszeresen a vonatkozó alapítólevelekkel, végrendeleteket, okiratokat, elbírálás és a rendeltetésnek megfelelő felhasználás ellenőrzése céljából a legfőbb állami számvevőszéknek esetenként megküldi. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a felügyelete alatt álló külsőkezlésű alapítványok zárszámadásait, illetve számadási kivonatait csak abban az esetben küldi meg a legfőbb állami számvevőszéknek, ha azokat az kifejezetten kéri. Jelentés az állami ingatlanvagyon eladásáról, illetve elidegenítéséről. A törvényhozásnak az 1929 /30. évi költségvetési törvényjavaslatban bejelentett s a dombóvári adóhivatal használaton kívül helyezett adóhivatali épülete ára 12.710 P A szőregi kincstári ingatlanokból az Ol B. ítélete alapján házhelyek céljára kiosztott 27 hold 720 négyszögöl terület vételárrészlete 43.556 P. A teljesen elértéktelenedett mosoni barakkok és a tapolcai víztorony eladási ára 4.853 P 60 f. A Budapest Hajós-u. 39. sz. alatt levő 159 •-öl területű földszintes házas belsőség értékesítése: 65.000 P. Gödöllőn, a kincstár tulajdonát képező postahivatali épületnek egy a kincstár szempontjából megfelelőbb telek elcseréléséből kifolyólag 1.700 P. Az államvasutaknál nyilvántartott ingatlan eladása, illetve elcserélése folytán 3.313 P 08 f. Az állami erdőgazdasági birtokoknál OFB ítélete alapján házhely céljaira 276 P 62 f, a pusztamocsolyási erdő- és bányamunkás telepesek jogutódainak örök tulajdonba átengedett ingatlanok értéke : 20.035 P 50 f. Az állami mezőgazdasági birtokoknál a gödöllői koronauradalomból a budapesti helyiérdekű vasutak részére kisajátított ingatlanok első részlete 8.893 P. Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló 1929 : XXXI. t.-c. nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami a törvény életbelépése előtti állami ingatlanok elidegenítését jóváhagyja. Az 1925 : XXXV. t.-c. 11. és 12. §-a, valamint az 1929 : XXVI. t.-c. 2. §-a értelmében 1929 június végéig vertek : ezüstből 39,284.105 P egypengős, nikkelből 7,460.737 P 50 filléres, 5,165.938 P húszfilléres, 3,225.553 P tízfilléres, bronzból 1,600.000 P kétfüléres és 300.000 P egy fillér es pénzdarabot, amelyet néhány darab kivételével közforgalombahozatal végett a Magyar Nemzeti Banknak kiadtak. A kedvezményes nyugdíjak, kegydíjak, nevelési járulékok, végkielégítések tételeit az egyes ágazatok és minisztériumok szabályszerűen megindokolták. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a t. Képviseli háznak, hogy az 1928/29. évi állami költségvetés és azt azt kiegész tő külön törvény k alaján engedélyezett hit 1 kk 1 sz mben az ezen számadási évben elífordult túlkiadásolat, előirányzat nélküli kádasokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, valamint az id; vonatkozó htelltérési kimutatásokat, végül a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottainak nugdjalapja rendkhüli dotálásának engedd ezését tudomásul venni, illetve jóváhagyni s a legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1928/29. költségvetési évéről összeáll tott zárszámadást és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt m gadni mütóztassék. Kelt Budapesten, a zárszámadásvizsgáló bizottság 1932. évi december hó 1. napján tartott ülésében. Dencz Ákos s. h. Nánássy Andor s. k., azárszámadásvizsgáló bizottság elnöke. a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója.