Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-345. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hivatali sikkasztás, kétrendbeli hűtlen kezelés és hamis tanuzás bűntettével gyanúsított Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

345. szám. 177 hivatali állásánál fogva előmozdítani kötelessége volt, tudva és akarva vagyoni kárt okozott. E cselekménye a Btk. 361. §-ába ütköző, a 362. és 363. §-ai szerint minősülő hűtlen kezelés megállapítására alkalmas. Dréhr Imre a mentelmi bizottság előtt azt adta elő, hogy a vétel néhai Vass József miniszter utasítására történt, ő csak a miniszter utasítását továbbította. Ügy ezt a vételt, mint a bicskei kastély vételét is helybenhagyta a minisztertanács, ő tehát felelősséggel ezekért a vételekért nem tartozik. Kérte kiadatását, hogy ebben az ügyben szerepe tisztázható legyen. Az iratokból megállapítható, hogy a vételi szerződés megkötésére az utasítást Dréhr Imre akkori államtitkár adta az előadónak s az ügydarabot 1928 december 14-én ő kiadmány ózta ekként : «Kegyelmes urunk aláírásával». Megállapítható az is, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyása magának néhai Vass József miniszternek sajátkezű írása, ebben az ügyben több intézkedést maga a néhai miniszter adott ki, a berendezés 100.000 P-s vételárához is a néhai miniszter személyesen hozzájárult 1929 január 4-én. A mentelmi bizottság ezek után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett s az összefüggés Dréhr Imre országgyűlési képviselő és a kir. ügyészi indítványban I., III. és IV. p. alatt megjelölt bűncselekmények esetében nem kétség zaklatás esete nem forog fenn. De megállapította a mentelmi bizottság azt is, hogy a budapesti kir. ügyészség indítványában II. p. a. megjelölt bűncselekmény és Dréhr Imre képviselő személye között az összefüggés kétséges, mert a bűnvádi eljárás tárgyává tett hamis tanuzás bűntette Dréhr Imre képviselővel szemben a nyomozás eddigi adatai alapján, megállapíthatónak nem mutatkozik s ebben az esetben zaklatás látszik fennforogni. Dréhr Imre országgyűlési képviselő egyúttal azt a kérelmet terjesztette a mentelmi bizottság elé, hogy mondja ki a bizottság, illetőleg oly értelmű javaslatot terjesszen a Ház elé, miszerint esetleges letartóztatása esetén külön lesz kérendő a Háztól mentelmi jogának felfüggesztése. A bizottság e kérelmet tárgytalannak tekintette, mert a bizottság többségének véleménye szerint, a letartóztatáshoz a mentelmi jog felfüggesztését az illetékes hatóságnak újból kell kérnie. • Ez alapon a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát a bűnvádi eljárás tárgyává tett s a bírói megkeresésben megjelölt hivatali sikkasztás bűntette és kétrendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt függessze fel, ellenben a megkeresésben megjelölt hamis tanuzás bűntette miatt ne függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1932. évi november hó 7. napján tartott ülésében. Hajós Kálmán s. h., Vá

ry Albert s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Képv. iromány. 1951—1936. V. kötet. 23