Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.
Irományszámok - 1931-329. Törvényjavaslat a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről
156 329. szám. büntetés alá kerül. Ezt a bélyeghamisítási cselekményeknek nagymértékű közveszélyessége indokolja. A szabadságvesztésbüntetés legmagasabb mértéke — két évig terjedhető fogház — megmarad a hatályos jogszabályban meghatározott mértéken. A minősített esetek magasabb büntetését az 5. §. foglalja magában. Mellékbüntetésül a javaslat a hivatalvesztés mellé a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is felveszi, tekintettel arra is, hogy a bélyeghamisítás úgyszólván kivétel nélkül önző nyereségvágyból, tehát aljas indokból ered. A 4. §-hoz. A4. §. bélyeg csalárd használatának címe alatt összefoglalja a gyakorlati tapasztalatok szerint a valódi bélyeggel űzött visszaélések többféle módozatát. Az 1. pont az 1897 : XXXVII. t.-c. 1. §. 2. bekezdésének és 1921 : LII. t.-c. 18. §-ának helyébe lép. Azonban a cselekmény büntethetőségét korábbi időpontba helyezi, mint az 1897 : XXXVII. törvénycikk. A javaslat szerint a bélyeg csalárd használata már akkor be van végezve, amikor valaki valódi bélyegről felhasználás vagy forgalombahozás végett az értéktelenítés jelét eltávolítja, sőt már akkor is, amikor a bélyeget az értéktelenítés eltávolítására alkalmas anyaggal bevonja. Indokolja ezt az a körülmény, hogy éppen a nagyobbarányú üzelmeket csak az értéktelenítési jel eltávolításán működő személyek tettenérése vagy az értéktelenítési jel eltávolítására előkészített bélyeganyag lefoglalása útján lehetett leleplezni, míg a felhasználás vagy a forgalombahozás után a felfedezés esélyei jóval csekélyebbek és akkor is csak egyes darabok tekintetében állanak fenn. Indokolják továbbá a bélyeghamisításnak a pénzhamisítással és a közokirathamisítással való hasonlatosságai is, már pedig az utóbbi bűncselekményeknél is befejezést jelent a meghamisítás véghezvitele, még ha a forgalombahozás vagy a felhasználás nem következett is be. A 2. pontban foglalt rendelkezések a bélyeggyüjtés jogos érdekeinek megoltalmazására elkerülhetetlenül szükségesek, mert erre jogosulatlanok gyakran csupán azért betűzik le a bélyeget vagy azért változtatják meg annak kivitelét, hogy ilyen módon hamis bélyeggyüjtési ritkaságokat állítsanak elő s így a bélyeggyűjtőket megtévesszék és megkárosítsák, vagy pedig a m. kir. posta által a bélyeggyűjtésre tekintettel alkalmazott alkalmi vagy más bélyegjelzést utánozva, a postának jogosulatlan versenyt támasszanak. A 3. pont a bélyeg jogtalan megváltoztatásának tényálladékát egészíti ki a jogtalanul megváltoztatott bélyeg tudatos felhasználójának vagy forgalombahozójának megbüntetésével. Ezenfelül bünteti azt is, aki a díjlerovásra már felhasznált, de tévedésből az értéktelenítés jelével el nem látott bélyeget újból díjlerovásra tudva felhasználja vagy forgalomba hozza, mert ez a bélyeggel éppúgy visszaél és éppolyan kárt okoz, mint az, aki az újabb jogtalan felhasználás előtt az értéktelenítési jelet eltávolítja. A 4. pont vétségekké nyilvánítja a bérmentesítő géplenyomattal űzött visszaéléseket, amelyeket eddig a 41.699/1928. K. M. sz. rendelet kihágásokká minősített. A bérmentesítő géplenyomat a szorosabb értelemben vett bélyeg felragasztását és értéktelenítését pótolja s ez okból a géplenyomattal elkövetett károsító cselekményeket sem lehet enyhébb elbírálásban részesíteni, mint a bélyeg csalárd használatának egyéb módozatait. A büntetési tétel megfelel az 1897 : XXXVII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében meghatározott büntetésnek, ezt azonban kiegészíti a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével mint mellékbüntetéssel. E kiegészítésre, valamint a kísérletnek büntethetővé nyilvánítására itt is ugyanazok állanak, mint amit az előbbi §. indokolása e részben előadott.
