Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-318. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Szeder Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

318. szám. 545 Hogy a régi középnemesség és főnemesség ivadékai a magyar állam kis, megcsonkított maradékából akarnak — lehetőleg úri módon — megélni : ez az oka annak, hogy az adók olyan szörnyen magasak.» «... nem annyira az iparost és a kereskedőt gazdagítja, mint inkább segíti fizetni az iparos- és kereskedőnépességre kirótt nagy adókat, amelyek azért olyan nagyok, mert a kormány a közpénzekből túlsók tisztviselőt fizet, túlsók nemes úrnak juttat jövedelmeket. Mert az ősi nemes urak utódai csatlósaikkal együtt, okvetlenül meg akarnak úri módon élni az ország megmaradt kis darabjából : azért viseli a kisgazda és a földmunkás nem csupán a nagy adóterhet, de még az iparcikkért is jórészben azért kénytelen olyan drága árakat fizetni.» «Például 700 millió pengőt ad ki évente állami tisztviselők és nyugdíjasok fizetésére, noha erre a célra 600 millió, sőt 500 millió pengő is bőven elég lehetne, ha nem tartana az állam több tisztviselőt, mint amennyire tényleg szüksége van ; ha nem volna olyan sok fölösleges államtitkári és egyéb magas hivatal, ha nem volna álláshalmozás. Hogy a régi középnemesség ivadékai többé vagy kevésbbé úri módon élnek-e meg a közhivatalokból, azon nem fordul meg a magyar állam sorsa.» «1919-ben az ellenforradalom a régi világ embereit •— a nagybirtokokban és a közhivatalokban ülő régi nemességet és ennek csatlósait — juttatta nyeregbe. Az 1919 óta uralmon lévő kormányzati rendszer mindenekelőtt ennek az osztálynak az érdekeit szolgálja. Már most-azonban úgy áll a helyzet, hogy a magyar földmívelés reformja, termelő erejének megkétszerezése nem áll a birtokban, hivatalban ülő úriemberek érdekében. Sőt ennek az úrinépnek könnyen kárára válhatnék.» «... és nem tűrnék, hogy az adózó nép keserves verejtékét az ország pénzét*egy fölösleges nagy hivatalnoksereg eltartására és mindenféle előkelő kijáró* közvetítő urak gazdagítására herdálja el a kormány.» «Már most azonban az államnak kell a pénz, hogy eltarthassa a pénztáraiból élő hivatalnoksereget. Tehát mit tesz a kormány, ha kevesebb adót vesz be a városokban ? Kivet új adókat, olyanokat, amelyek a földmíves népet is terhelik.» «Minden bajunk legfőbb oka, hogy a régi nemesi rend utódai, akik az országon uralkodnak, nemcsak hogy elveszik — adók alakjában — és fölélik a népesség jövedelmének egy igen nagy részét, de azonkívül — ami még nagyobb baj- — útját állják a földmívelés átalakulásának és így megakadályozzák, hogy az ország haladhasson és a népesség jövedelme nagyobbodhassék. Az ország maradjon koldus, de azért fizessen minél több adót : ez az ő uralmuk értelme. £5j 1914 előtt is körülbelül ugyanezen úri embercsoport uralkodott Magyarországon. De az akkor még nagy területű ország könnyebben tartotta el őket, míg ma a kicsinyre szorult országból akar megélni egy majdnem ugyanakkora számú úri rend, mint akkor a nagy országból. Továbbá 1914 előtt sem akarta ugyan az országot kormányzó úri társaság, hogy a földmíves nép gazdálkodása és helyzete nagyobb mértékben javuljon. De akkor a népesség még nem volt úgy elszaporodva és a földmívelésnek nem kellett kiállania a gabonaárak olyan lezuhanásait, mint most. Ma, amikor arra kell számítani, hogy a búza ára tíz éven, sőt öt éven belül maradandóan tíz pengőre is lesüllyed, a régi nemesi rend további uralma egy az ország pusztulásával.» «A régi nemesi rend utódai azonban, akik ma az országon uralkodnak, nem akarnak, nem akarhatnak semmiféle komoly mezőgazdasági reformot, mert egy ilyennek végrehajtása megszüntetné egyszer és mindenkorra az ő uralmukat. Amíg az országot ők kormányozzák, addig nem lesz mezőgazdasági reform.» «Tehát a dolgozó osztályok számára, ha élni akarnak, nem marad más hátra : össze kell fogniok, meg kell buktatniok az uralkodó kormányzati rendszert, mely a mezőgazdasági reform útjában áll.» Képv. iromány. 1931—1936. IV. kötet. 69