Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-209. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1930. évi XIV. egyetemes Értekezletén elfogadott ajánlásokról és egyezménytervezetekről

209. szám. 33 4-ik melléklet a 209. számú irományhoz. EGYEZMÉNYTERVEZET A KERESKEDELEM ÉS AZ IRODÁK MUNKAIDEJÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL. A Nemzetek Szövetsége nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott egyetemes Ertekezlete, ott 1930. évi június hó 10.-én tizennegyedik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a kereskedelem és az irodák munkaidejének szabályozása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontjához tartozik és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja, az ezerkilencszázharmincadik évi június hó huszonnyolcadik napján a versaillesi Szerződés XIII. Részében és a többi Békeszerződés megfelelő Részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezménytervezetet : 1. cikk. 1. Ezt az egyezményt alkalmazni kell a következő üzemek munkavállalóira, — akár közüzemek, akár magánüzemek : a) Kereskedelmi üzemek ideértve a postát, távírót és távbeszélőt, valamint minden más üzem kereskedelmi szolgálatát ; b) azok az üzemek és igazgatási ágak, amelyeknek tevékenysége túlnyomó részében irodai munkán alapul ; c) azok az üzemek, amelyeknek kereskedelmi és egyszersmind ipari jellegük van, kivéve ha ipari üzemeknek tekintetnek. Minden államban az illetékes hatóság fogja megállapítani azt a határvonalat, amely a kereskedelmi és azon üzemeket, amelyeknek tevékenysége túlnyomó részben irodai munkán alapul, az ipari és mezőgazdasági üzemektől elválasztja. 2. Ez az egyezmény nem alkalmazható a következő üzemek munkavállalóira : a) betegek, gyengélkedők, szegények vagy elmebetegek gyógykezelésére és elhelyezésére rendelt üzemek ; b) szállodák, vendéglők, penziók, társaskörök, kávéházak és étel- és italnemüek felszolgálásával foglalkozó más üzemek ; c) színházak és szórakozóhelyek. Ezt az egyezményt azonban alkalmazni kell a jelen szakasz a), b) és c) pontjában felsorolt üzemek melléküzemeinek munkavállalóira, amennyiben ezek a melléküzemek önállóságuk esetében a jelen egyezmény hatálya alá eső üzemek közé tartoznának. 3. Minden államban az illetékes hatóság kivonhatja a jelen egyezmény hatálya alól : Képv. iromány. 1931—1936. IV. kötet. 5