Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

26Ö. szám. 197 létnek, intézetnek, üzemnek, vállalatnak, alapítványnak vagy alapnak. (4) Iparvágányra, valamint állomások, vasútvonalak és más vasúti berendezések együttes használatára vonatkozó szerződés nem okoz összeférhetetlenséget. 16. §. (1) A 14. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban meghatározott jogot vagy kedvezményt az országgyűlési képviselő nem ugyan az államtól kapta vagy élvezi, hanem olyan intézettől, vállalattól vagy üzemtől, amely legalább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítványtól vagy alaptól, amely az állam kezelésében áll. (2) A 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha az országgyűlési képviselő a 15. §-ban meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyban, vagy összeköttetésben nem ugyan az állammal áll, hanem olyan intézettel, vállalattal vagy üzemmel, amely legalább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítvánnyal vagy alappal, amely az állam kezelésében áll. (3) Ha az országgyűlési képviselő a 14. §-ban meghatározott jogot, vagy kedvezményt törvényhatóságtól vagy községtől, ezeknek valamely intézetétől, vállalatától vagy üzemétől kapta vagy élvezi, vagy ha a 15. §-ban meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyban vagy összeköttetésben törvényhatósággal, községgel vagy ezeknek valamely intézetével, vállalatával vagy üzemével áll, a 14., illetőleg a 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenség csak abban az esetben áll fenn, ha a jog, a kedvezmény vagy a szerződéses viszony kormányhatósági hozzájárulással (jóváhagyással vagy megerősítéssel) keletkezett. (4) A 14., illetőleg a 15. §-ban meghatározott Összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban vagy a jelen §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogot vagy kedvezményt nem maga az országgyűlési képviselő, hanem házastársa, vagy a törvény megkerülésének céljával egyenesági rokona szerezte meg, illetőleg a 15. §-ban vagy a jelen §. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő, hanem házastársa, vagy a törvény megkerülésének céljából egyenesági rokona lépett. (s) A 14. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban vagy a jelen §. (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott jogot vagy kedvezményt nem maga az országgyűlési képviselő szerezte meg, hanem nyerészkedésre irányuló olyan vállalat, amelynek az országgyűlési képviselő legalább egyharmad részben tulajdonosa, vagy amelynél a 10. §-ban meghatározott valamely megbízást lát el,, vagy amelynek rendszeres illet- ménnyel javadalmazott jogtanácsosa, felszámolója, hites könyvvizsgálója, , vagy rendszeres illetményt élvező más alkalmazottja. (e) A 15. §-ban meghatározott Összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 15. §-ban vagy a jelen §. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő lép, han m nyerészkedésre irányuló olyan vállalat, amelyben az országgyűlési képviselő az előbbi bekezdésben meghatározott módon érdekelt. Nem áll elő összeférhetetlenség, ha az állam és a pénzintézet között, amelynél az országgyűlési képviselő az előbbi bekezdés szerint érdekelt, a 15. §-ban meghatározott összeköttetés abban áll, hogy az állam ideiglenesen pénzeket helyez el rövid felmondás, szokásos kamatláb és egyébként minden pénzintézetre egyenlő feltételek mellett, vagy abban, hogy a pénzintézet állami kötvényeket birtokol, végül abban, hogy a pénzintézet közcélú kölcsön lebonyolításában közreműködik.