Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

260. szám. 193 alatt nyerte és ennek folytán tagsági jogát elvesztette (5. §. (3) bekezdése) ugyanannak az országgyűlésnek nem lehet újra tagja, kivéve a főispánt és azt, aki olyan közszolgálati állást tölt be, amelyet az országgyűlési tagság alatt is megtarthat. (2) Az országgyűlési képviselővé megválasztható köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat, ha a képviselőválasztáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a választási elj aras befejezését követő második nap elteltéig szabadságidő illeti meg. Ez alatt az idő alatt a köztisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott nem köteles a hivatali székhelyen lakni. 3. §. (1) A köztisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott, aki az országgyűlés felsőházának a tagjává lesz, eddigi közszolgálati állását megtarthatj a es az azzal járó szolgálatot tovább elláthatja, hacsak külön törvény a közszolgálati alkalmazottak valamely csoportjára mást nem rendel. (2) Köztisztviselő és más közszolgálati alkalmazott, ha országgyűlési képviselővé megválasztották, összeférhetetlen helyzetbe jut, nem tarthatja meg állását és nem láthatja el az azzal járó szolgálatot. A miniszterek, a minisztériumoknak egy-egy államtitkára, a Budapesten működő egyetemek, továbbá az Országos magyar kir. képzőművészeti főiskola és a budapesti magyar királyi állatorvosi főiskola tanárai és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetembe (1922 : XIX. t.-c.) tartozó intézetek első tisztviselője az országgyűlési képviselői megbízás tartama alatt is megtarthatják ezt az állásukat és elláthatják az azzal járó szolgálatot. (3) Amennyiben az országgyűlési tagság és a köztisztviselői vagy más közszolgálati alkalmazás összeférhetetlen, az összeférhetetlenség az országgyűlési tagság elfogadásával áll be. (4) Azt a köztisztviselőt és más közszolgálati alkalmazottat, aki az országgyűlési tagsággal összeférhetetlen állást tölt be, az országgyűlési tagság igazolása után nyugalomba kell helyezni, ha pedig a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt még be nem töltötte, állásától végkielégítéssel kell felmenteni. 4. §. (1) Az országgyűlés tagja ellen közszolgálati minőségéből folyóan fegyelmi eljárást indítani vagy folytatni csak a mentelmi jog felfüggesztése esetében lehet. (2) A mentelmi jog felfüggesztése iránt a megkeresést a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult hatóságnak kell az országgyűlés illető házához intéznie. 5. §. (1) Országgyűlési képviselőt nem lehet alkalmazni semmiféle közszolgálati hivatalra vagy állásra képviselő) megbízásának tartama alatt és e megbízás megszűntétől számított egy éven belül,Az egy évi korlátozás nem vonatkozik arra az esetre ha a képviselővé választás miatt nyugdíj ázott köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat vesznek vissza a közszolgálatba. A 2. §. (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tisztviselőket, bírákat és kir. ügyészeket ugyanazon a hatósági területen, ahol képviselővé jelölték, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet alkalmazni. (2) Országgyűlési képviselőt képviselői megbízásának a tartama alatt is ki lehet nevezni a legfőbb állami számvevőszék elnökévé, külképviseleti ható • ság vezetőjének, főispánnak, kormánybiztosnak, továbbá a képviseli megbízással összeférő (3. §. (2) bekezdése) és minden olyan hivatalra vagy állásra, amely felsőházi tagsággal jár. A felsőház tagját alkalmazni lehet bármely közszolgálati hivatalra vagy állásra. (3) Ha az országgyűlés tagját a képviselői megbízással összeférő valamely állásra (3. §. (2) bekezdése) vagy a felsőháznak nem választott tagját a felsőházi tagsággal összeférő közszolgálati állásra (.3, §. (1) bekezdése) alkalmazzák, továbbra is tagja marad az Képv. iromány. 1931—1936. IV. kötet. 25