Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.
Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában
260. szám. 179 a szerződéses vagy üzleti viszonyra vonatkozó összeférhetetlenségek vannak szabályozva. Ez az anyag az 1901 : XXIV. törvénycikkben az 5., 6., 8. és 9. §-okban volt kimerítően szabályozva. Éppen ezek a §-ok voltak különösen azok, amelyek a kimerítő felsorolásból eredő hiányosságot legjobban éreztették. Ezenkívül a régi törvénynek e §-ai éppen az aprólékosságot követő kimerítő felsorolás folytán legnehezebben voltak érthetők és így alkalmazhatók. A 14. és 15. §-ok mindezeket szabatosan összefoglalják, sőt bizonyos általánosítás folytán az e csoportokba tartozható összeférhetetlenségi eseteket általánosabb elvi szempont alá hozzák, úgy, hogy a jövőben e §-ok rendelkezései alapján a bennük foglalt általánosabb és inkább elvi jelentőségű meghatározásoknál fogva a felmerülhető esetek elbírálás alá sokkal inkább lesznek vonhatók. Felmerült ugyan a bizottságban az a gondolat is, hogy nem lehetne-e jobban körülhatárolni azokat a jogokat és kedvezményeket, amelyek a 14. §. (i) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget okoznak, a kérdés alapos megvitatása során azonban az a nézet alakult ki, hogy más, alkalmasabb Összefoglaló meghatározást nem lehetne a törvényjavaslat szövegébe beiktatni. A bizottságban ezzel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy a 14. §. (i) bekezdésében meghatározott jog vagy kedvezmény fogalma alá nem esnek azok a hatósági engedélyek, amelyeknek megszerzését a gazdasági közigazgatás és rendészet körében különféle törvények, rendeletek és szabályrendeletek tesznek kötelezővé, amely engedélyek lényegükben nem jelentenek egyebet, mint annak a közhatósági megállapítását, hogy valamely gazdasági tevékenység vagy jog gyakorlásának a törvényszabta előfeltételei megvannak-e, illetőleg, hogy a tevékenység vagy jog gyakorlásának rendészeti szempontból nincs-e akadálya. Nem esnek tehát a 14. §. (i) bekezdése alá egyebek között példának okáért az iparigazolvány, iparengedély, telepengedély, építési engedély, kisajátítási jog engedélyezése, bányajogosítvány adományozása, gyógyfürdő, éghajlati gyógyintézet megnyitásának engedélyezése, gyógyhely megnevezés engedélyezése, gyógyhelyvédőöv engedélyezése, ásványvíz forgalombahozatalának az engedélyezése, forrásvédő terület megállapítása, faúsztatási-, tutajozási engedély, a víz jogról szóló törvényeken alapuló, vizimunkálati, part- és vízhasználati engedélyek, halászati engedély, vadászati jog engedélyezése, címerhasználati engedély és más hasonló természetű gazdasági jelentőségű jogok és kedvezmények. De nem tartoznak a 14. §. (i) bekezdése alá azok a hatósági eljárások sem, amelyeknek a tárgya személyi állapotot érintő valamely változás joghatályúvá tétele, mint például törvényesítés, örökbefogadási szerződés megerősítése, névváltoztatás engedélyezése, a házassági törvény értelmében szükséges felmentések. A 14. §-nál azonban a bizottság módosítást tartott szükségesnek. Nevezetesen az (i) bekezdés szerint nem okozhat összeférhetetlenséget a haszonhajtó jognak vagy kedvezménynek elnyerése, ha ez azonos feltételek mellett, minden érdekeltet megilletett volna (nyilvános árlejtésben való részvétel, stb.). Ámde az iparfejlesztésről szóló 1907 : ÍÍI. és 1931 : XXI. törvénycikk alapján kis- és nagyipari vállalatok valamennyien kedvezményben vagy segélyben részesülhetnek, ha a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételek megvannak, anélkül, hogy idevonatkozólag egy megelőző tágabb vagy szűkebb körű ajánlatra hivatnának fel az érdekeltek. Ennek folytán éppen e törvények eredményes végrehajtásának lehetősége érdekében nem lehetett megfosztani sem most, sem a jövőben a vállalatokat attól, hogy a közérdekű előfeltételek igazolása esetében törvényes ipari támogatásban részesülhessenek csupán azért, mert esetleg e vállalatok tulajdonosa vagy igazgatósági tagjai közül valamelyik az országgyűlésnek tagja. Nem is lehet cél, hogy kiváló iparvállalatok köztiszteletben álló képviselői a törvény23*