Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

260. szám. 177 zására vezetne. De törölte a második mondatot is, mert a bizottság fennakarta tartani azt a mai gyakorlatot, amely tettenkapás esetében a nem hivatásában eljáró országgyűlési tagokkal szemben is lehetővé tette a tárgyalás rendjének fenntartására vonatkozó intézkedések megtételét. 10. §. (Üj 9. f) változatlan. 11. '§. {Üj 10. §.) A javaslat eredeti szövege feltétlen tilalmat állapított meg arra az esetre, ha az országgyűlés tagja korábban nem működött nyerészkedésre irányuló olyan vállalatnál, amelynél az országgyűlési tagság elnyerése után az igazgatóságban és a javaslatban részletesen felsorolt más alkalmazásban helyet .vállalt. Ez alól abban az esetben kivételt tett azonban, ha egyébként gazdasági téren már korábban hivatásszerűen tevékenykedett és így meg lehet állapítani, hogy a megbízást nem egyedül országgyűlési tagságára való tekintettel nyerte el. A bizottság ezt a megoldást nem fogadta el. Helyesebbnek tartotta azt a megoldást, hogy arra az esetre állapíttassék meg az összeférhetetlenség, ha az országgyűlés tagja olyan vállalatnál vállal díjazott megb'zatást, amely az állammal vagy vele hasonló elbánásban részesülő testületekkel s intézményekkel (16. §.) a 14., a 15. vagy a 16. §-ban meghatározott érdekeltségben áll. Ennek folytán szükségesnek tartotta, hogy ez a vonatkozás a javaslat 14., 15. és 16. §-aira való hivatkozással beiktatva legyen. Szükségesnek vélte azonban azt is, hogy az országgyűlési tag «függetlensége» e helyütt különösen kiemeltessék és hogy az alkalmazás semmi körülmények között sem lehessen olyan, amely az országgyűlési tagnak a javaslat 1. §-ában is említett törvényhozói függetlenségét befolyásolhatná, miért is a megb'zatásnak ezt a jellegét, illetőleg kihatását a szövegben hangsúlyozottan felvenni kívánta. Mellőzte, mint ugyancsak nem indokolt korlátozást az utalást a megelőző «hivatásszerű gazdasági tevékenységre» már azért is, mert ennek a megállapítása rendkívül nehéz volna. A bizottság módosította a szöveget annyiban is, hogy mellőzte azt a korlátozást, hogy a szóbanlévő esetben csak akkor lehessen az összeférhetetlenséget megállapítani, ha az országgyűlés tagja a megbízást egyedül az országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. Ezt ugyanis alig lehetne adott esetben eldönteni, hogy egyedül ez a körülmény volt-e döntő abban, hogy a megbízást az országgyűlés tagja elnyerte, vagy más szempontok is közrejátszottak-e. Helyesebb tehát, ha a bíróságnak lehetőség adatik az eset összes körülményeinek a mérlegelésére, amit úgy lehet biztosítani, hogy az «egyedül» szó helyébe a «főként» szó kerül. Ha példának okáért az országgyűlési tag korábban gazdasági téren egyáltalában nem működött és semmi különös kapcsolatai nincsenek azzal a gazdasági ággal, amelyben a megbízatást vállalta s a kellő elméleti vagy gyakorlati képzettsége sincs meg, a bíróság helyesen fog arra következtetni, hogy a megbízatást főként az országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. Ennek folytán az (i) bekezdést a következő új szövegben fogadta el : «(i) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki nyerészkedésre irányuló olyan vállalat igazgatóságában, kormányzótanácsában, felügyelőbizottságában tagsági vagy a vállalat elnökségében vagy ületvezetésében állandó javadalmazással összekötött más megbízást vállal vagy megtart, amely a 14., illetőleg a 16. §-ban meghatározott, összeférhetetlenséget okozó jogot vagy kedvezményt élvez, vagy a 15., illetőleg a 16. §-ban meghatározott, ugyancsak összeférhetetlenséget okozó szerződéses vagy üzleti viszonyban vagy összeköttetésben áll, ha a megbízás vagy alkalmazás az országgyűlés tagjának függetlenségét befolyásolhatja, vagy megállapítható, hogy a megbízatást vagy alkalmazást az országgyűlés tagja főként országgyűlési tagságára tekintettel nyerte.» A (2) bekezdést a bizottság az eredeti szövegben fogadta el. 12. §. (Üj 11. §.) A bizottság e §-t lényegileg elfogadta, azon csupán kisebb Képv. iromány. 1931—1936. IV. kötet. 23