Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.
Irományszámok - 1931-207. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1932/33. évi állami költségvetés tárgyában
207. szám. 3 összesen 114,571.400 P, az állami üzemek kiadásainál pedig 106,771.000 P, vagyis a magyar állam költségvetési kiadásai ez alatt az idő alatt összesen 221,342.400 P-vel csökkentek. Még jelentékenyebb a kiadások csökkenése, ha figyelembe vesszük, hogy az 1929/30. költségvetési évben, mely itt az összehasonlítás alapjául szolgál, különösen a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönének maradványából, valamint az egyes költségvetési évek feleslegeiből a költségvetésen felül is igen jelentékeny összegek fordíttattak beruházásokra és egyéb kiadásokra, ezek a kiadások pedig az 1932/33. költségvetési évre teljesen elenyésznek. Az állami közigazgatás egyes kiadási csoportjaira nézve a bizottság a következőket emeli ki : A személyi járandóságok előirányzata az előző évi költségvetéssel szemben 26,913.691 P csökkenést mutat. Ez a csökkenés elsősorban az 1931. évi 5.000. és 7.000 /M. E., valamint az 1932. évi 3.000 /M. E. számú rendelettel elhatározott illetménycsökkentéseknek tulajdonítható. Csökkentőleg hat továbbá a személyi járandóságok szükségletére az a körülmény is, hogy a kormány az 1930 : XL VII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztást a lehetőséghez képest gyorsított ütemben hajtotta végre, sőt egyes intézményeknél azon túlmenő létszámapasztást is foganatosított. A létszámapasztások következtében a közigazgatási tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak létszáma az 1932/33. évi költségvetésben 873-mal kisebb, mint az előző évben, az állami közigazgatásnál alkalmazott munkások létszáma pedig 184 főnyi csökkenést mutat. A közigazgatás tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszáma az 1932/33. évi költségvetésben 76.579, az állandó munkások létszáma pedig 7.040. Megemlíti ezzel kapcsolatban a bizottság, hogy a személyi járandóságoknál elért megtakarítást számszerűleg némileg csökkenti az a körülmény, hogy az évközi megtakarításként levonásba hozott Összegek azoknál az intézményeknél, ahol a levonások a tapasztalat szerint túlzottaknak látszottak, leszállíttattak. Ez természetesen nem jelent valóságos kiadási többletet, hanem csupán reálisabbá teszi az előirányzatot. A nyugellátások előirányzata 12,499.800 P-vel csökkent. A csökkenés oka szintén a járandóságok említett csökkentése. Míg azonban a tényleges alkalmazottaknál az illetmények mellett a létszám is csökkent, a nyugellátásban részesülők létszáma további 1.796 főnyi emelkedést mutat. Ez a körülmény természetesen jelentékeny mértékben ellensúlyozza az illetménycsökkentések folytán elért megtakarítást. Csökkentőleg hat továbbá a megtakarítások számszerű összegére az a körülmény is, hogy évközi megtakarításként az előző években számításba vett 5%-kal szemben itt is kisebb hányad és pedig 2% került levonásra. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulásoknál 7,074.220 P csökkenés mutatkozik, túlnyomórészt a személyi járandóságoknál és a nyugellátásoknál említett okokból. A dologi és átmeneti kiadások az 1931/32. évi költségvetéssel szemben 23,681.819 P csökkenést mutatnak. Ez a csökkenés a fentebb említett takarékossági intézkedéseknek a következménye. A bizottság annak a reményének ad kifejezést, hogy a kormány által foganatba vett, illetőleg tervezett szervezeti változtatások a jövőben úgy a személyi, mint a dologi természetű kiadásoknál további megtakarításokat fognak lehetővé tenni. A beruházások előirányzatánál 2,271.500 P csökkenés mutatkozik. Megállapítja a bizottság, hogy a beruházásokra a kormány által előirányzott összeg a pénzügyi helyzetre szintén tekintettel van, amennyiben az új intézmények létesítése úgyszólván az egész vonalon mellőztetik és a beruházásokra előirányzott összeg túlnyomórészt csak a már folyamatban lévő és félbe nem hagyható építkei*
