Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-249. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

249. szám. A képviselőház mentelmi* bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 10.859/1931. f. ti. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 6.341/7/1931. számú megkeresése szerint a bíróság nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen dr. Schubert Ágost budapesti lakos feljelentésére büntető eljárást indított, mert az «A Reggel» című időszaki lap 1931. évi május hó 4. napján megjelent számában közölt «Kis pesti notesz» feliratú cikk tartalma, de annak főként a következő kitétele : «Kedves Csortós, vállalva, hogy Ön mellé ültetnek a vádlottak padjára, igazat adok Önnek a kutyapörben. Bár hosszú alperesi működésem, alatt sok rokonszenves ügyvéddel találkoztam és így nem vagyok elfogult e sokak által napjainkban nem éppen rajongva tisztelt hivatással szemben, még sem hallgathatom el : az a fiskális, aki végrehaj tó val jelenik meg a lakásban, hogy egy pöttömnyi pincsi kutyát lefoglaljon és azt elhurcolja, hogy túlelegánsa'n fejezzem ki magam, nem áll hivatása magaslatán. Ehhez egy porció rosszakarat szükséges, tudatos kellemetlenkedés, különösen, ha az ügyvéd tudja, mint ez az ügyvéd tudta, hogy a kis kutya két agyondolgozott és agyonhajszolt művésznek elérzékenyült öröme, féltő gondja, egyetlen szórakozása. Fogadja együttérzésemnek kifejezését és engedje meg, hogy megosszam önnel az inkriminált cikk sajtójogi felelősségét.» az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik felA közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség a fentnevezett országgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség ós a nevezett képviselő személye között nem kétséges ugyan, de mert a közlemény szövege nem meríti ki a vádbeli cselekmény tényálladéki ismérveit, zaklatás esetét látja fennforogni s ezért javasolja a t. Kép viselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát éhben az ügyben ne függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1932, évi április hó 26. napján tartott ülésében. Hajós Káinián s. k., Erődi-Harrach Tihamér s. fc„ a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. 249. szám.