Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

intézetek tartoznak. Az adatok begyűjtése évenkint történik (147—156. sz. mellékletek. Az adatszolgáltatást az iskolák, illetőleg tanfolyamok igazgatósága végzi, a határidő október hó 1. A szakiskolák statisztikai adatszolgáltatása a különböző intézmények szervezetének, fokozatának, céljainak, működési idejének változatossága következtében korábban sem volt s nem is lehetett egységes alapon szervezve. Ezen a téren a Központi St atisztikai Hivatal az 1883. év óta fejt ki érdemlegesebb tevékenységet, bár a szakoktatás egyes ágairól még azután is hosszabb ideig a szakminisztériumok gyűjtötték be az adatokat. 1905-től kezdve az összes szakiskolák adatai közvetlenül gyűjtetnek. 60. Egyéb közoktatás statisztikája. Az egyéb közoktatás csoportjába az emberbaráti jellegű intézmények tartoznak, ú. m. 1. nevelőintézetek: árvaházak, szeretetházak, az Országos Gyermekvédő Liga és egyéb jótékony egyesületek intézetei, állami nevelőotthonok (korábban javítóintézetek), tanoncotthonok stb. ( 2. a gyógypedagógiai intézetek: vakok és siketnémák intézetei, valamint a szellemi fogyatékosak gyógyítására szolgáló intézetek. Idesorozzuk a. fegyintézeti, börtön- és fogháziskolákra nézve fennálló adatgyűjtéseket is. Az adatok évenkint gyűjtetnek be az intézetek igazgatóságai útján (157. és 158. sz. melléklet), az adatszolgáltatás határideje október hó 1. Az emberbaráti intézetek statisztikai adatgyűjtését a^ Központi Statisztikai Hivatal túlnyomórészt az 1900-as évek elején vonta be munkakörébe. * * * Közműveltség. A közművelődésnek azokról az egyéb megnyilvánulásairól, amelyek statisztikai megfigyelésre alkalmasak, a Statisztikai Hivatal ezidőszerint túlnyomórészt csak időszaki, — 5 évenkint ismétlődő — adatgyűjtéseket tervez. Idetartoznak a közgyűjtemények és közkönyvtárak, a színházak és mozgóképűzemek, valamint a hírlaptermelés statisztikája. Mivel ezek az adatgyűjtések, amelyek nagyrészt eddig is fennállottak, esetleg módosított alakban csak az 1935. évben kerülnek végrehajtásra, a vonatkozó adatgyüjtőminták ez alkalommal nem tétetnek közzé. * * * 61. Egyházi és hitéleti statisztika. A keresztény egyházak szervezetére és kormányzatára vonatkozó adatokat a Statisztikai Hivatal külön kimutatás útján az 1930. évtől kezdve csak minden 5. évben (előzően évenkinti adatgyűjtés volt) fogja begyűjteni. A hitéletet érintő adatokat viszont az egyes lelkészségektől, illetőleg hitközségektől (159—162. sz. melléklet) évenkint szerzi be. Az adatgyűjtés naptári évek szerint történik s az előző évre vonatkozó kérdőmintákat az egyes lelkészségek, (hitközségek) január hó 15-ig kötelesek beterjeszteni. Az egyházkormányzatra és egyházszervezetre vonatkozó adatokat a Statisztikai Hivatal 1872 óta, a hitéletieket pedig 1895 óta gyűjti. Kezdetben az utóbbiakat is az egyházi főhatóságok szolgáltatták, 1898 óta azonban közvetlenül a lelkészségek, (hitközségek) az adatszolgáltatók. Az adatgyűjtő mintákat a Statisztikai Hivatal először az 1895. évi munkatervébe vette fel s azóta azok csupán a vegyesházasságokra vonatkozó adatok részletesebb kérdezése tekintetében változtak. Végül a baptista felekezetnek 1905-ben történt elismertetése után 1907-ben a Statisztikai Hivatal a baptista hitközség kérdőívét is beillesztette munkatervébe s ugyanekkor a többi felekezetek kérdőíveibe felvette a baptista vallásúak-