Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

19 a kifizetett tűzkárokról hávonkint beterjesztett statisztikai lapjai szolgálnak. A Központi Statisztikai Hivatal arra való tekintettel, hogy a már több, mint 3 évtized óta változatlan rendszerben folyó adatgyűjtés az egyre növekvő követelményeknek minél jobban megfelelhessen, a tűzkárstatisztika alapvető átszervezését készítette el, melyet 1933-ban kíván érvénybe léptetni. A reform eredményeképpen az adatgyűjtés rendszerében a következő lényegesebb változások fognak keresztülvitetni : a) Az eddigi kettős felvételi minta (Tűzkárjelentés és Tűzkár számlálólap) egy kérdőívbe olvasztatik Össze (125. sz. melléklet). ÉR évenkinti rendszeres tűzkár statisztikai adatgyűjtés reformjával kapcsolatban szükségesnek mutatkozott a tűzvédelmi berendezkedések és tűzrendészeti eszközökre vonatkozó, ugyancsak 1895-ben megindult adatgyűjtés felvételi mintájának modernizálása is (126. sz. melléklet). Ez az adatgyűjtés, mely 1895. óta 3—5 évenként hajtatott végre, 1912. óta szünetel. b) Az adatszolgáltatásba a városokban ellenőrzőközegként a tűzoltóságok vonatnak be (127. sz. melléklet). c) Kibővíttetik a biztosítóvállalatok által beterjesztendő statisztikai lap (128. sz. melléklet). * * * Közoktatásügy. Közoktatásügyi statisztikánk kiterjed a hazai iskolai szervezet egész körére, az állandó és időszaki tanfolyamokra, valamint közvetett úton az iskolánkívüli népoktatásügyre is s végül azokra a magyar hallgatókra, akik tanulmányaikat külföldi főiskolákon folytatják. Az idevonatkozó adatgyűjtéseket a következő csoportokba oszthatjuk : a) népoktatás, c) felső oktatás, b) középfokú oktatás, d) szakoktatás, e) egyéb közoktatás» 56. Népoktatási statisztika. A népoktatás céljait szolgáló tanintézetek közé a kisdedóvóintézeteket (állandó és nyári menedékházakat), az elemi mindennapi népiskolákat, az Önálló gazdasági népiskolákat, valamint a tanonciskolákat sorozzuk, azokat a tanintézeteket tehát, amelyek a kötelező népoktatás feladatát látják el. Az adatok begyűjtése tanévenkint történik a 129—132. számú mellékletek útján. Az adatokat a tanintézetek igazgatósága (igazgatója, vezetője) köteles október hó l-ig a Közp. Stat. Hivatalnak beszolgáltatni. A népoktatási statisztikai adatgyűjtések az 1868—69. tanévben kezdődtek. Az itt közölt újabb kérdőminták az előző években használtaknál lényegesen kisebb terjedelműek. Az új kérdőmintákról elmaradtak mindazok a kérdések, amelyek nem szorosan az iskolák jelenlegi szervezetére vonatkoztak, továbbá azok is, amelyek tisztán a fontosabb adatok ellenőrzését célozták s nélkülözhetőknek bizonyultak. A tanerőkre vonatkozó s ezideig egyéni lapok útján eszközölt adatgyűjtés a jövőben csak minden ötödik évben, az óvóintézetek növendékeinek, valamint az elemi mindennapi és a továbbképző iskolákba járó tanulók kormegoszlására vonatkozó adatgyűjtés pedig minden tizedik évben (a népszámlálás évében) kerül végrehajtásra. 57. Középiskolai statisztika. A középfokú iskolák között a polgári iskolák, a felső kereskedelmi és a gimnáziumok, felső mezőgazdasági iskolák reálgimnáziumok, valamint az ú. n. képzőintézetek (óvónő, reáliskolák, tanító- és tanítónő-képzőintézetek) leányközépiskolák, szerepelnek. 3*