Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.
Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
239 89. meUéhlet. TATISZ: KAI ÉRT; ÉMEGÁLLAPÍTÓ-BIZOTTSÁG. / / szakosztály Név stat. szám (vámtarifaszám) Kérdőív az 19 évi külkereskedelmi egységértékek megállapítására. Az áru megnevezése: ív*- • * • >• brutto - , Mennyiségi egység: "~^r métermázsa, — darab. — Megjegyzések. Az 19 évi behozatalnak és kivitelnek mennyiségi adatait származási, illetőleg rendeltetési országok szerint a túloldali táblázat tünteti fel. Az egységértékek származási, illetőleg rendeltetési országok szerint külön jegyzendők be a túloldali kimutatás >javasolt egységérték« rovataiba és pedig pengő értékben. Ha az év folyamán az áru értékében nagyobb hullámzás fordult elő, akkor ez a körülmény a »megjegyzés« rovatban feltüntetendő és ott egyúttal az értékjavaslat negyedévenkint, esetleg havonkint teendő meg. Az eladási, illetőleg a vételáron kívül az országhatárig felmerülő szállítási és minden egyéb költség is bejegyzendő az e célra szolgáló külön rovatba, ugyancsak pengő értékben. (A behozatalnál a magyar vám és forgalmi adó figyelmen kívül hagyandó.)' A kérdőív mennyiségi egység rovata feltünteti, hogy az árut a külkereskedelmi statisztika netto vagy brutto métermázsában vagy pedig más mértékegység (darab, pár, folyóméter) szerint mutatja-e ki s az egységértéknek is ugyanezen mennyiségi egységre kell vonatkoznia. A behozatalban azok az áruk, a) amelyek métermázsánkint 15 aranykorona vagy ennél kisebb vám alá esnek, továbbá a vámmentes áruk (az élőállatok csoportjába tartozó vámtarifatételek egy részének kivételével) bruttométermázsában, b) amelyeknek vámja 15 aranykoronán felül van vagy pedig értékvám alá esnek, nettométermázsában, c) amelyek darabonkint, páronkint vagy folyóméterenkint esnek megvámolás alá, darabokban, párokban vagy folyóméterekben mutattatnak ki. A kivitelben az a) és b) alá eső tételek egyöntetűen bruttométermázsában, a c) alá eső tételek pedig hasonlóképen mint a behozatalnál: darabokban, párokban vagy folyóméterekben mutattatnak ki. A bruttométermázsára vonatkozó egységérték kiszámítása a következőképen történik: A kérdőíven megnevezett tétel alá rendszerint többfajta, vagy több különböző minőségű áru tartozik, ennélfogva az egyes fajta vagy minőségű árunak részesedési arányát meg kell állapítani az üzleti tapasztalat alapján. Az igy megállapított arány alapján kiszámított netto átlagárból levonjuk a göngysűlynak megfelelő százalékot s igy kapjuk meg a bruttométermázsára vonatkozó egységértéket. Például: a) A kérdőíven megnevezett tétel alá A. P>. 0. fajta áruk tartoznak, amelyeknek netto vételára 100, 200, 300 pengő. Az árumegoszlás egy métermázsa árura: A-ból 60 %, H-ből 30 °/o, nt „ .-.••::. • Ä1 •= , , . 60X100 + 30X200+10X300 ü-boi pedig 10 °/ 0 . Ügy netto métermázsa aru átlagos ára tehát ßQ , 3Q , 1{) 150 P b) Ebből a bruttométermázsára vonatkozó ár kiszámítása úgy történik, hogy levonjuk az egy métermázsára eső szokásos göngysűlynak megfelelő %-ot, például 10 %-ot 15 Tehát az egységérték 135 P A csomagolás értéke is számba veendő abban az esetben, ha az áru árát befolyásolja, vagy ha azt külön számlázzák. A nettométermázsában, továbbá a darabokban, párokban vagy folyóméterekben kimutatott árukra vonatkozó átlagértékek kiszámításánál a tétel alá tartozó különböző fajta vagy minőségű áruk árából kiszámítjuk az átlagárat éppen úgy, mint a fenti példában a) alatt történt. Az egységértékjavaslatok nemcsak a saját vállalat vagy üzlet, hanem az egész szakma viszonyainak figyelembevételével teendők meg.
