Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

17 47. Hazai kikötők forgalmának statisztikája. A hazai kikötők forgalmának számbavételére 1931 óta külön adatgyűjtés szolgál. Az adatgyűjtés a négy legnagyobb hajózási vállalatra terjed ki, melyek a kikötőkben lebonyolódó áruforgalomra vonatkozó adatok szolgáltatását kikötőnkint és havonkint teljesítik (109. sz. melléklet). 48. Nemzetközi viszonylatban lebonyolódó hajó- és áruforgalom statisztikája. A nemzetközi viszonylatban lebonyolódó hajó-és áruforgalom méreteinek számbavételére 1930 óta a határállomásokon lévő révkapitányságoknál leadott jelentések szolgálnak. A jelentéseket a révfőkapitányság a feldolgozás céljaira havonkint engedi át. 49. Légiforgalmi statisztika. A légiforgalomra vonatkozó adatok Összegyűjtéséről 1922 óta a m. kir. Légügyi Hivatal gondoskodik. A havonkint beszolgáltatott adatok a járművekre és a forgalom alakulására vonatkozólag tartalmaznak adatokat. 50. Posta-, táviró-, távbeszélő- és rádióstatisztika. A posta-, táviró-, távbeszélő- és rádió adatszolgáltatását a m. kir. Postavezérigazgatóság teljesíti. Ez az adatgyűjtés 1868 óta folyik. Az évente egyszer megküldött adatok bemutatják' az egyes szolgálati ágak berendezését, személyzetét, valamint a forgalom részletes alakulását. Ezenkívül külön adatgyűjtés tárgyát képezi a szórakoztató rádiószolgálat anyaga. Az idevonatkozó adatokat a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. havonta szolgáltatja be. 51. Hitelintézeti statisztika. A hitelintézeti statisztikai adatgyűjtés 1867-ben indult meg s azóta többízben jelentősen megreformáltatott, melyek közül legjelentősebb völt az 1894. évi reform. A háború és a forradalmak bonyodalmai között 1917—1921-ig az adatgyűjtés szünetelt, majd az utóbbi évtől kezdve, mikor az adatgyűjtés teljesen ujjászerveztetett, kialakult az a rendszer, mely kisebb változtatások mellett ma is érvényben van. Az adatok begyűjtésére a Központi Statisztikai Hivatal háromféle felvételi mintát alkalmaz aszerint, hogy az adatokat részvénytársasági alapon működő hitelintézetek (és a földhitelintézetek) (110. sz. melléklet), az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek (111. sz. melléklet), vagy köteléken kívül álló hitelszövetkezetek (112. sz. melléklet szolgáltatják. Az adatszolgáltatás súlypontja a mérlegadatokon nyugszik, melyeket a kérdőívek erősen részleteznek és közös nevezőre hoznak. E mellett a kérdőívek részletesen tudakolják az intézetek fontosabb üzletágaira vonatkozó adatokat. A jelen munkaterv szerint ez az adatgyűjtés annyiban módosulna, hogy teljesen elmaradnának a hitelintézetek birtokában lévő ingatlanok leírását és forgalmát tudakoló kérdőpontok és elhagyatnának azok a kérdőpontok is, melyek az intézetek által alkalmazott kamatlábak nagyságát kérdezték. E jelentékeny könnyítésekkel szemben csak a kérdőív XIII. és XIV. fejezeténél történnék bővítés, amennyiben a hosszúlejáratú és a rövidlejáratú külföldi követelések és tartozások mellett az utóbbi időben jelentőségben megnövekedett középlejáratú tartozásokat és követeléseket külön kell ezentúl feltüntetni s ezenkívül a különböző folyósított kölcsönöknél (váltó, folyószámla, stb.) a földbirtokkal, vagy bérházzal fedezett kölcsönök álladéka külön lesz kimutatandó, hogy így a földbirtok megterheléséről pontosabb adatok álljanak rendelkezésre. Képv. iromány. 1931—1936. III. kötet. 3