Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

15 anyagfogyasztásnak, végül a pénzügyi eredményeknek tudakolására fog kiterjedni (94. sz. melléklet). 39. Géperejű személyszállító (autóbusz) és teherfuvarozó vállalatok statisztikája. E vállalatokra nézve az adatokat 1926. év óta a megfelelő iparengedéllyel bíró vállalkozók évente közvetlenül szolgáltatják. A kérdőívek a forgalmi időszak tartama és a vállalatok járműállománya mellett a forgalom alakulását, a benzines gummiabroncs-fogyasztást, valamint a pénzügyi eredményeket tudakolják (95. sz. melléklet). A nagyobb vállalatoktól, saját összeállításuk alapján, a szállított áruk nemére vonatkozó adatok is beszereztetnek. 40. Benzinfogyasztási statisztika. Ez az adatgyűjtés az 1929. évvel indíttatott meg. Az adatok szolgáltatását a benzinárusítással foglalkozó nagyvállalatok havonkint közvetlenül teljesítik. Az adatgyűjtés a benzinkutakon át kiszolgáltatott benzin és benzinszeszkeverék (motalko) mennyisége mellett a benzinkutak számának megállapítására szolgál. A kérdőív amellett kiterjeszkedik még az egyéb benzineladásokra, valamint az automobilok és motorkerékpárok részére eladott benzin minőségi és mennyiségi adatainak felvételére is (96. sz. melléklet). 41. Városi és községi (közúti) vasutak statisztikája. Ezek az adatok az 1891. évtől az illető vállalatoktól, évente egyszer, közvetlenül gyűjtetnek. Az adatgyűjtés kiterjed a közúti vasutak pálya- és jár mű viszonyaira, a forgalmi és pénzügyi eredményekre, valamint a személyzeti létszámra és a forgalom közben előfordult balesetekre. Az 1933. évtől kezdődően az adatgyűjtés kiegészítése terveztetik abból a célból, hogy ezen a réven a vállalatok pénzügyi eredményeire, személyzeti viszonyaira és a forgalomközben előfordult balesetekre vonatkozólag részletesebb adatok álljanak rendelkezésre (97. sz. melléklet). 42. Közúti forgalmi balesetek statisztikája. Az adatokat 1928. év óta az illetékes hatósági szervek (államrendőrség, csendőrség) esetenkint közvetlenül szolgáltatják be. Az adatgyűjtés a baleset időpontjára, helyére, okára, az esetleges áldozatokra, valamint a balesettel kapcsolatos egyéb mellékkörülményekre terjed ki. Az 1933. évtől kezdve a kérdőív olyan irányú módosítása terveztetik, hogy abból a balesetet előidéző egyén foglalkozására, állampolgárságára, valamint a gépjárművekkel kapcsolatban feltett kérdésekre (rendszám, lóerő, stb.) vonatkozó rész, továbbá a balesetet szenvedett egyén foglalkozását illető kérdőpontok elhagyatnának. Viszont a baleset okának könnyebb megállapíthatása céljából kiterjeszkednék a kérdőív az időjárási és világítási viszonyok, valamint az út állapotának és burkolatának tudakolására és az anyagiakban bekövetkezett károsodás összegének bejelentésére is (98. sz. melléklet). * 43. Távolsági forgalmat lebonyolító vasutak statisztikája. Ilyen természetű adatok az 1867. évtől kezdve tétetnek közzé. Az adatgyűjtés céljaira szolgáló felvételi minták 1876-ban, 1894-ben, továbbá 1922-ben lényeges változtatáson mentek keresztül s az adatszolgáltatás a jelen munkatervben újból teljesen átszervezett alakban kerül bemutatásra. Az átszervezés az adatgyűjtés kettéválasztásával terveztetik, amennyiben a nagyobb, vasútvállalatok kimerítő adatszolgáltatásra lennének kötelezve, míg a kisebb vasutak jóval szűkebb körben szolgáltatnának adatokat. A nagyobb vasutak adatainak begyűjtése az eddigiekhez hasonlóan három részletben terveztetik. Az első számú füzet (99. sz. melléklet) a pályának, az építményeknek és a forgalmi eszközök leírására szolgál. A forgalmi