Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.
Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
177 VI. Teljesítőképesség. (Az alábbi kérdésekre történő válaszadásnál figyelembe veendő, hogy normális üzemkifejtéssel akkor dolgozik a telep, ha a teljes gépi berendezés kihasználása mellett minden munkahely be van töltve.) 30. Normális üzemkifejtés esetén a) Hány munkást tud foglalkoztatni a telep ? Szakmunkást (eló'munkással együtt) ... férfi, no Napszámost (betanított és tanulatlan együtt) » » Tanoncot » » ' Összesen: férfi, nő b) Hány óra a napi üzemi idő? órac) Hány óra a munkások napi munkaideje? óra. d) Hány műszakkal (egymást felváltó munkáscsoporttal) dolgozik az üzem ? műszak. ej Hány órából áll egy műszak ? óra. f) A főbb anyagokból évente mennyi nyersanyagra, félgyártmányra, tüzelőanyagra lenne az ipartelepnek szüksége ? A felhasználható nyersanyagok félgyártmányok tüzelőanyagok megnevezése (mennyisége 1 ) megnevezése (mennyisége 1 ) megnevezése (mennyisége 1 ) • 1 ) A mennyiséget ugyanabban a mennyiségi egységben kell feltüntetni, mint a 29. a) és d) rovatban g) Mekkora volt az üzem 1932. évi tényleges kihasználása a normális üzemhez képest °/o-ban kifejezve? %• VII. Termelés. 31. Az alábbi táblázat 1. rovatába bejegyzendő, hogy a 2. rovatban felsorolt cikkek a vámtarifa melyik tételszáma alá tartoznak. Különböző vámtarifa-szám alá tartozó cikkek nem mutathatók ki összefoglalva. A 2. rovatban bejegyzett minden egyes cikknél feltüntetendő, hogy azok főleg milyen anyagból valók. A táblázat 4—5. rovataiban az 1932. évben előállított összes iparcikkek mennyiségét és eladási (számlázottj értékét kell kimutatni. Bejegyzendő tehát minden gyártott anyag, félgyártmány és készgyártmány akkor is, ha eladásra készült és akkor is, ha magában a gyárban további feldolgozásra került. így például: acélgyárban: kimutatandó a gyárban előállított összes nyersacél és az abból készült acélrúd, acéllemez, acélöntvény stb-, pamutszövő- és fonógyárban: az előállított összes pamutfonál s az abból készült pamutszövet stb. is, gépgyárban: az előállított összes vas- és acélöntvény, valamint az azok felhasználásával készült gépek, eszközök, gépalkatrészek stb- is, faáru- és bútorgyárba: a fűrészelt faáru, úgyszintén a bútoralkatrészek, bútorok stb. isKépv. iromány. 1931—1936. III. kötet. 23
