Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

131. szám. 81 kell ezek hozzátartozóját és jogutódát is, ahol pedig munkaadóról beszél, érteni kell ennek jogutódát ós kezesét s általában mindazokat is, akik helyette vagy vele együtt kötelesek a szolgáltatásra. 45. §. A társadalombiztosítási bíráskodásban mind az intézetek (43. §..), mind a biztosított és a biztosítási jogot igénylő illetékmentességet élveznek, de csak azokban a perekben, amelyeknek tárgya a betegségi és baleseti biztosításnak, az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításnak vagy a bányanyugbérbiztosításnak valamely szolgáltatása. Egyebekben a társadalombiztosítási perekre is azok az illetékszabályok állanak, amelyek a járásbíróság polgári pereire, a társadalombiztosítási nem peres eljárásokra pedig azok az illetékszabályok, amelyek a polgári perrendtartásban nem szabályozott bírói eljásokra vonatkoznak. 46. §. Táppénz szolgáltatása tárgyában félmerült vitában annak a megállapítására, hogy a munkavállaló bizonyos meghatározott időpontban keresőképtelen-e, a m. kir. minisztérium az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti kerületi pénztáránál s a szükséghez képest a nagyobb vidéki 'központokban fennálló kerületi pénztáraknál is rendelettel orvosszakértői döntőbizottsági eljárást szervezhet. A döntőbizottság. megállapítása a bírói eljárás során is kötelező abban a kérdésben, hogy a munkavállaló bizonyos meghatározott időpontban keresőképtelen volt-e. / X. Átmeneti és életbeléptető rendelkezések. 47. §. A kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróság és a budapesti kir. munkásbiztosítási bíróság megszűnik, e bíróságok ítélőbíráira az 1869 : IV. t.-c. 16., az 1871 : IX. t.-c. 1. és 12. §-aiban, továbbá az 1912 :LIV. t.-c." 83. §-a 1. Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. bekezdésének utolsó mondatában a bírósági szervezet változtazására, illetőleg az állásoknak törvény által megszüntetésére meghatározott rendelkezések irányadók. J Az igazságügy miniszter az első bekezdés értelmében áthelyezett ítélőbírákat e törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül más bírósághoz kirendelheti. Ez a kirendelés a társadalombiztosítási ügyeket intéző csoport vezetésére korlátozható, határozatlan időre is szólhat és a kirendelt ítélőbíró felügyeleti és fegyelmi alárendeltségi viszonyát nem érinti. A jelen törvénynek a fellebbvitel korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az elsőfokú bíróság a törvény életbelépése előtt hozta meg határozatát, az igazságügyminiszter azonban e törvény életbelépése előtt hozott határozatok ellen használt jogorvoslatok elintézésére rendelettel (51. §. utolsó bekezdés) egyszerűbb eljárást állapíthat meg. 48. §. A m. kir. állami Munkásbiztosítási Hivatal ama bíráinak nyugdíját, akik sem a Munkásbiztosítási Felsőbíróság ítélőbírái nem lettek, sem az 1921: XXXI. törvénycikk életbelépése után egyéb állami szolgálatba nem léptek, a j elén törvény életbelépésének napját követő hó elsejétől kezdve úgy kell megállapítani, mintha nyugdíjazásuk időpontjában ä rendes bíróság létszámába tartoztak volná. E megállapítás szempontjából a m. kir. állami Munkásbiztosítási Hivatal másodelnökét és miniszteri tanácsos bíráját a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba, osztálytanácsos bíráját a IL, a többi bíráit az I. fizetési csoportba tartozónak kell tekinteni. Az ezekre a fizetési csoportok! a megállapított fizetés mértéke tekintetében az utoljára valósággal viselt állásban eltöltött szolgálati időt kell figyelembe venni. Ezek a rendelkezések az ilyen nyugalmazottak özvegyeire és árváira megfelően kiterjednek. 49. §. A társadalombiztosítási bíráskodás alá tartoznak a jelen törvény íi