Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

78 131. szám. t intézet szerződött vagy tisztviselőorvosa nem lehet szakértő. Nem lehet szakértő az sem, aki a felet gyógykezelte vagy neki első segélyt nyújtott, aki a fél munkaadójával szerződéses viszonyban áll, végül aki valamelyik félnek a vitás kérdésben szakvéleményt adott. 27. §. A teljesen írásbafoglalt ítélet rendelkező részében, ha ellene fellebbezésnek van helye, meg kell említeni, hogy a fellebbezést hol és mely határidő alatt lehet előterjeszteni. Az ítélet közlése kihirdetés útján történik, kivéve, ha a közlés a polgári perrendtartás vagy a jelen törvény szabályai szerint (13. §. 1. bek.) az ítélet kézbesítésében áll; ilyenkor is csak a rendelkező részt tartalmazó kiadmányt kell kézbesíteni. Ily kézbesítés útján kell az intézettel közölni az az intézetet marasztaló ítéleteket is. Az elsőbíróság az ítéletnek kézbesítéssel való közlését és kézbesítés esetében teljes kiadmány megküldését rendelheti el; erről hozott határozata ellen jogorvoslat nincs. 28. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben az ítéletet fellebb vitel re tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani: 1. amennyiben a fél elismerő vagy lemondó nyilatkozatának megfelel; 2. amennyiben a végrehajtás késedelme az igényjogosult egészségének helyreállításában súlyos sérelmet okozna ; 3. ha az ítélet járadék vagy bányanyugbér iránti perben az intézet teljesen elutasító-határozatával szemben a keresőképességnek 50%-nál nagyobb csökkenését állapítja meg, amennyiben a végrehajtás késedelme a biztosítottnak vagy hozzátartozójának fenntartását veszélyeztetné. 29. §. A 12. §. 2. bekezdése szerinti perekben a polgári perrendtartásnak a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseit a következő módosításokkal kell, alkalmazni, A biztosítottat az intézet elleni perében pervesztesség esetében is csak akkor kell perköltségben marasztalni, ha a bíróság úgy találja, hogy méltánylást érdemlő ok nélkül pereskedett. A biztosított és az intézet közti perekben a tanuk és szakértők költségeit a biztosított helyett a bíróság előlegezi akkor, ha a bíróság előtt ismeretes adatokból alaposan feltehető, hogy a költségeket nem viselheti anélkül, hogy sérelmet szenvedne a maga vagy oly hozzátartozóinak szükséges tartása, kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. A bíróság előlegezi ilyen esetben a személyesen megjelent fél költségeit is, kivéve, ha azzal a közléssel idézte a felet, hogy megjelenése esetében költségeinek megtérítésére nem számíthat (19. §. 3. bekezdés). Ha ilyenkor a fél mégis megjelent, az ezzel járó költséget pernyertessége esetében is csak akkor kell javára megítélni, ha megjelenése szükségesnek bizonyult. Az ügyvéd díját és kiadását a bíróság az ügyvédnek felével szemben felszámítás nélkül is hivatalból megállapítja, az ügyvéd azonban jogosítva van költségjegyzék becsatolásával » vagy másképpen költségeit részletezve felszámítani. Képviseleti költséget csak ügyvéd követelhet, ügyvéd is csak a társadalombiztosítási bíróság határozata alapján. Az 1912 : LIV. t.-c. 18. §-ának első hét bekezdése nem alkalmazható. 30. §. A polgári perrendtartásnak a fizetési meghagyásra és a községi bíráskodásra vonatkozó rendelkezései nem nyernek alkalmazást. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt ügyekre a polgári perrendtartásnak a perbeli biztosítékra és a választott bíráskodásra vonatkozó szabályait sem lehet alkalmazni. - V. Eljárás a Jcir. ítélőtábla előtt. 31. §. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek (32. §.), végzése /