Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-203. Törvényjavaslat a m. kir. népjóléti és munkaügyi minizeri állás megszüntetéséről

203 szám. 451 Melléklet a 203, számú irományhoz. Indokolás „a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszteri állás megszüntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 : I. t.-c. 6. §-a a magyar felelős minisztériumot többek között a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egészítette ki. Ezt megelőzően, az alkotmányos élet szünetelése alatt — az úgynevezett népköztársaság idejében — az 1918: IV. néptörvény a munkaügyi és népjóléti igazgatás élére a munkaügyi és népjóléti minisztert, mint a népkormány tagját állította. A forradalmak megszűntével alakult ideiglenes kormány ezt a hatáskört a népegészségügyi miniszterre ruházta, majd később visszaállította a munkaügyi és népjóléti miniszter állását. Az 1920 : I. t.-c. 6. §-a azt is kimondotta, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ügykörét a törvényhozás rendelkezéséig részletesen a minisztérium állapítja meg. E felhatalmazás alapján különböző kormányrendeletekkel a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe utaltattak : 1. a miniszterelnök hatásköréből: az intézeti hadigondozás és a menekültek ügyei; 2. a belügyminiszter hatásköréből: a közegészségügy, a nyilvános betegápolás, a gyermekvédelem, a közjótékonyság, valamint az ezekkel az ügyekkel kapcsolatos és a belügyminisztérium kezelése alatt álló alapok és alapítványok ügyei; 3. az igaz ságügy miniszter hatásköréből: a lakásügy ; 4. a kereskedelemügyi miniszter hatásköréből: a' munkásbiztosítás és végül 5. a honvédelmi miniszter hatásköréből: a nem hivatásos állományból származó rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátási ügye^ Későbbi jogszabályok a népjóléti és munkaügyi miniszternek ezt a hatáskörét kibővítették az állami tisztviselők betegellátási ügyével, az állami lakásépítési ügyekkel, a beköltözési engedélyekkel és a hadikölcsön károsultak segéiyezésével. Ebből a felsorolásból látható, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe utalt kormányzati ügyek túlnyomórészt olyanok, amelyek az ország lakosságának legszélesebb rétegeit érintik s ezért ezeknek az ügyeknek az állami életben fokozottabb jelentőségük van. Különösen fontosak voltak ezek az ügyek a háborút befejező időszakban, amikor a nagyobbarányú tömegmozgalmak és az ország feldarabolása folytán előállott válságos helyzetben a nagy tömegek 57*