Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-196. Törvényjavaslat a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:XXVI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról
196. szám. 427 az érdekelt miniszterek nem kapnának további felhatalmazást arra, hogy az 1932. évi június hó 30. napja után is tehessenek olyan intézkedéseket, amelyek felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik. így értelmezte a törvényhozás a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteknek a hatályát is, a kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról alkotott 1920: VI. törvénycikkben. Az emiitett törvénycikk 1. §-ának utolsó bekezdése ugyanis kimondja, hogy a kivételes hatalom meghoszszabbított idejének elteltével a kivételes hatalom megszűnik és hatályon kívül kell helyezni a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket, amennyiben hatályukat a minisztérium már előbb meg nem szüntette. A törvényhozás álláspontja tehát az volt, hogy a kivételes hatalom megszűnésével magával nem szűnnek meg a kivételes hatalom alapján tett intézkedések, hanem hatályuk megszűntetéséhez külön jogszabályalkotás szükséges. Egy további felmerült kétség az, hogy a felhatalmazás alapján lehet-e olyan rendeletet kibocsátani, amely akár kifejezetten, akár tárgyának természeténél fogva csak a felhatalmazás határidejének eltelte után lép hatályba. Példának okáért a minisztérium az 1932. évi június hó 30. napja előtt kiadott rendeletbe foglal oly rendelkezéseket, amelyek az 1932—1933. költségvetési évben hatályosulnak. Felmerülhet ugyan az a kérdés, hogy miért kell az ef ajta rendelkezéseket már korábban kiadott rendelettel szabályozni, de azt hiszem, hogy nem lehet kétség a tekintetben, hogy erre szükség van, mert hiszen a rendelkezések hatálybaléptetését a legtöbb esetben megfelelő intézkedéseknek kell megelőzniök. így pl. ha rendelettel új közszolgáltatásokat állapít meg a kormány vagy a meglévő közszolgáltatások mértékét változtatja meg, vagy egyes közszolgáltatásokat eltöröl, ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtását már korábban elő kell készíteni, mielőtt az idevágó rendelkezések hatályba lépnek. Az előkészítő rendelkezéseket azonban, végrehajtási utasításokat és más intézkedéseket a minisztérium, illetőleg az egyes miniszterek nem tehetnének meg, ha nem volna életbeléptetett jogszabály, amely erre alapot szolgáltat. A rendeletet tehát életbe kell léptetni már korábban, mielőtt hatályba lépne. Ezért mutatkozott célszerűnek, hogy az ebben az irányban felmerült kétséget ugyancsak a jelen törvényjavaslatban oszlassuk el. Ugyancsak esetleges kétség elkerülése végett tartottam szükségesnek annak kiemelését is, hogy egyebekben vagyis amennyiben ebben a törvényjavaslatban új vagy eltérő rendelkezés nincsen, az 1931 : XXVI. törvénycikk rendelkezései érintetlenül maradnak. Csupán a 4. §-t kellett kiegészíteni azzal, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása végett szükséges rendelkezéseket a minisztérium, illetőleg a pénzügyminiszter az 1932/1933., illetőleg az azután következő költségvetési évekre is megtehesse ; az 1931 : XXVI. törvénycikk 4. §-át ugyanis annak következtében, hogy 2. bekezdésének a) pontjában utalás van az 1931 /1932. évi állami költségvetésre, esetleg úgy is lehetett volna — bár tévesen — értelmezni, hogy csak az 1931 /1932. költségvetési évre szóló felhatalmazást tartalmaz. Budapest, 1932. évi április hó 12-én. gr. Károlyi Gyula, s. k, m. hír. miniszterelnök. 54*
