Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-191. A képviselőház közjogi bizottságának jelentése "az országgyűlés képviselőválasztók névjegyzéke kiigazításának egyszerűsítéséről" szóló 149. számú törvényjavaslat tárgyában

398 191. szám. 191. szám A képviselőház közjogi bizottságának jelentése „az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke kiigazításának egyszerűsítéséről" szóló 149. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Az 1925 : XXVI. t.-e. 28. §-ának (i) bekezdése értelmében az országgyűlési kép viselő választ ók névjegyzékét minden ötödik évben teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években pedig, évenként ki kell igazítani. A választói névjegyzék új összeállítása 1931. évben történt meg. Az 1932/35. években tehát csak a névjegyzék kiigazítását kell végrehajtani. Az 1925 : XXVI. t.-c. szerint azokban az években, amelyekben a névjegyzéket ki kell igazítani, az összes választókat felölelő névjegyzéktervezetet, majd ideiglenes névjegyzéket kell készíteni, összeíró küldöttségeket kell községenként, illetőleg választókörzetenként alakítani. Mindezeknek a munkáknak a végrehajtása és különösen a több, mint 2,500.000 választót felölelő névjegyzék tervezetének és ideiglenes névjegyzékeknek elkészítése és sokszorosítása az államháztartást igen jelentékeny költségekkel terheli. A törvényjavaslatnak kizárólag az a célja, hogy ezeket a költségeket megtakarítsa. Ezt a törvényjavaslat olymódon kívánja elérni, hogy az 1930 : XLV. t.-c. értelmében végzett adatgyűjtés alapján, mindazokat, akik a választói jogosultság egyéb kellékeinek birtokában a kiigazítás évében elérik a választói jogosultsághoz megkívánt életkort, hivatalból kell felvenni a névjegyzékbe. Azokat viszont, akiknek a névjegyzékbe való felvételre a kiigazítás évében bármi másféle címen van joguk, kérésükre kell a névjegyzékbe felvenni, ha választói jogosultságukat igazolják. A névjegyzék kiigazítása céljából ezek szerint összeíró küldöttséget alakítani nem kell, ellenben a javaslat úgy rendelkezik, hogy a kiigazítást a központi választmány maga végzi. Az 1925 : XXVI. t.-c. 40—46. §-ainak rendelkezései a jelen törvényjavaslattal szabályozott eljárás során is alkalmazandók. A kiigazítási eljárás részletes szabályait a belügyminiszter állapítja meg. A bizottság a törvényjavaslatot letárgyalta s ennek során a 4. §-t a következő módosítással fogadta el;