Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-126. Törvényjavaslat a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogáról
126. szám. 29 magatartásban — elrejtőzésben, menekülésben — jelentkeznek anélkül, hogy tettleges ellenszegülésről szó lehetne. Nem szorul hangsúlyozásra, hogy a közbiztonság fenntartásának követelménye ezekben az esetekben is az, hogy csak olyankor szabad fegyvert használni, ha a lefegyverezésre vagy a kézrekerítésre más mód nincs. Ennek kimondása azonban a részletes szabályozásra tartozik. Az 1. §.5. pontja a jogosulatlan gyülekezéssel járható közveszély elhárítása érdekében enged fegyverhasználatot. Arra nézve, hogy a közbiztonság mikor kívánja meg a tömeg szétoszlatását, a törvény kimerítő szabályt nem adhat, mert ennek a kérdésnek eldöntése nagymértékben függ a körülmények alakulásától. A javaslatnak abból az alapelvéből, hogy a fegyverhasználat módját és mértékét a közbiztonság fenntartásának érdeke határozza meg, folyik az a feltétel is, hogy fegyverhasználatra a szóbanlevő esetekben is csak akkor kerülhet sor, ha a szétoszlatás másként nem lehetséges. Ennek kimondása szintén a részletes szabályozás feladata, nemkülönben annak elrendelése, hogy a fegyverhasználatot — ha erre a helyzet lehetőséget ad — a szét oszlásra irányuló felszólításnak és a fegyverhasználattal való fenyegetésnek kell megelőznie. A 2. §-hoz. A részletes szabályozás — a hatályos jognak megfelelően — a javaslat szerint is a belügyminiszter rendeletével történik. Ebben a rendeletben kell meghatározni azt is, hogy a m. kir. rendőrségnek mely tagjai és közegei milyen körülmények közt és mily fegyvert kötelesek viselni. A fegyverhasználat ugyanis — mint már szó volt róla — a jogos védelem esetein kívül csak akkor zárja ki a jogellenességet, ha a fegyvert használó rendőrségi tag vagy közeg fegyverhasználatra jogosult és a megfelelő fegyvert használta. Ami magának a fegyverhasználatnak részletes szabályait illeti, ebben a körben mindenekelőtt azt kell meghatározni, hogy a fegyverhasználat módja és mértéke mikor felel meg a közbiztonság fenntartására irányuló követelményeknek. Ugyanitt kell meghatározni különösen azt is, hogy mennyiben kell a fegyverhasználatnak súlyosabb módját megelőzően enyhébb módokhoz folyamodni. A részletes szabályozásra tartozik végül annak elrendelése is, hogy a fegyverhasználat folytán megsérült egyének első segélyben és orvosi kezelésben részesüljenek. A 3. §-hoz. A3. §. azt az egyébként önként értődő elvet mondja ki, hogy olyankor, ha.a fegyverhasználat nem felel meg a javaslat rendelkezéseinek, a fegyvert használó rendőrségi tag vagy közeg javára a jogos védelem szabályait megfelelő esetben alkalmazni kell. A 4. §-hoz. Ez a §. a hatálybalépésről rendelkezik és a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza. Ezek előrebocsátása után tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1932. évi január hó 15-én, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. } m. kir. belügyminiszter.
