Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

304 185. szám. házszabályok függeléke 4. §-ának b) pontja). A (*) bekezdés rendelkezése megfelel a képviselőházi házszabályok 82. §-a (2) bekezdésének. A 36. §-hoz. Az elnöki és helyettes elnöki tisztségek betöltését és ügyködésük sorrendjét az országgyűlés két Házának egyenlő érvényesülésére figyelemmel szabályozza. A 37. §-hoz. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjai esküszövegének megállapításánál a képviselőházi házszabályok 63. §-ának (3) bekezdése és a főrendiházi házszabályok 16. §-a volt az irányadó. A második bekezdés értelmében a bírói szervezeti törvények, továbbá — figyelemmel a javaslat 45. §-ának a rendelkezésére is — a polgári perrendtartás szabályait kell majd az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjaira alkalmazni. A 38—40. §-ohhoz. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság eljáró tanácsában a javaslat szerint mindig annak a Háznak tagjai közül való elnök és előadó lesz hivatott a közreműködésre, amely Háznak tagja az, akinek összeférhetetlenségi ügyét el kell bírálni. Ekként bizonyos mértékig kifejezésre fog jutni a két Ház különállása a bíráskodásban ; a jogegység azonban ilyen módon épp úgy biztosítható lesz, mint azoknak a szempontoknak az érvényesülése, amelyet minden esetben annak a Háznak tagjától lehet várni, amely Háznak nem tagja az, akinek összeférhetetlenségi ügye az elbírálás tárgya. A 41. §-hoz. Ez a § az eljáró bíróság működését a bíróság tagjával szemben alkalmazható szankció útján biztosítja. Ilyen szankciót a képviselőház házszabályai 88. §-ának (4) bekezdése is megállapít. Minthogy a bírságot az országgyűlés tagjaiból alakított bíróság elnöke szabja ki, ennek természetes következménye, hogy a bírság behajtását az országgyűlési tag mentelmi joga nem akadályozhatja. A 42—44. §-ohhoz. A képviselőházi házszabályok 60. §-ának (7) bekezdése biztosította a képviselőház elnökének azt a jogot, hogy a megszabott kellékeket nélkülöző vagy névtelenül beadott írásbeli összeférhetetlenségi bejelentést irattárba helyezhesse. A törvényjavaslat 42. §-ának (1) bekezdése ezen a nyomon mindkét Ház elnökének megadja a bejelentés visszautasításának jogát az előbb megjelölt hiányok esetében és kiterjeszti ezt a jogot a nyilvánvalóan nem komoly összeférhetetlenségi bejelentés esetére is, minthogy közérdek nem indokolja, hogy ilyen bejelentésekkel az összeférhetetlenségi bíróság, vagy ennek elnöke is foglalkozni legyen kénytelen. Irattárba helyezi a Ház elnöke — a most érintett okból — a 42. §. (2) bekezdése szerint a bejelentést akkor, ha a bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilvánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapítására. A visszautasítás és egyszerű irattárba helyezés közt tett megkülönböztetés jogi jelentősége az, hogy az első esetben tartalma szerint van ugyan összeférhetetlenségi bejelentés, de azt lényeges alaki hiányok folytán nem lehet elfogadni, a másik esetben következetesen nem is lehet összeférhetetlenségi bejelentésről beszélni. A visszautasítási, illetőleg egyszerű irattárba helyezési jog természetesen az összeférhetetlenségi bíróság elnökét, illetőleg a bíróságot is megilleti, ha a Ház elnöke ezzel a jogával nem élt. Ha a bejelentés alapján keletkezett ügy a most érintett okok valamelyike miatt meg nem szűnt, az összeférhetetlenségi bíróság a szóbeli tárgyalásra határnapot tűz és az ügyet szóbeli tárgyaláson intézi el. A 44. §. (2) bekezdésében erre nézve megállapított határidők a tárgyalás lehető alapossága mellett annak gyorsaságát szolgálják. A 45—47. §-okhoz. A 45. §. az eljárásra irányadó általános szabályt, a 46. és 47. §. az ezzel szemben fennálló kivételeket, illetőleg különleges rendelkezéseket állapítja meg az összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos eljárás természetének megfelelően. Az officialitás elve (47. §. (1) bekezdése) annak a ténynek