Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám. 287 Ezek az okok azok, amelyek számos külföldi állam törvényhozását is annak kimondására vezették, hogy az országgyűlés tagja ne lehessen időszaki lap felelős szerkesztője. Ilyen rendelkezések vannak*egyebek közt az 1921. évi lengyel alkotmány 23. §-ában, az 1922. évi április 27-i osztrák sajtótörvény 18. §-ában, az 1924. évi július 8-i olasz sajtótörvény 1. cikkében, az 1929. évi május 17-i lett törvényben, az 1931. évi március 7-én, a Reichsgesetzblatt 6. számában kihirdetett német törvény I. cikkében, stb. • Az előadott megfontolások alapján a törvényjavaslat 10. §-a kimondja, hogy az országgyűlés tagja összeférhetetlen helyzetben van, ha időszaki lap felelős szerkesztője vagy kiadója. Vagyis ebben az esetben neki a két foglalkozás közül választania kell; mind a kettőt nem tarthatja meg, mert az a mentelmi jog meghamisítására és a sajtójogi felelősség kijátszására vezethet. Az országgyűlés tagja azonban akadály nélkül lehet természetesen főszerkesztő, társszerkesztő, segédszerkesztő, főmunkatárs stb., minthogy az időszaki, lappal ily viszonyban álló személyek e címen sajtó jogilag nem vonhatók felelősségre ; ezek nem olyan viszonyok, amelyekhez formális felelősségen alapuló jogunk a felelősséget fűzi. Hogy ki tekintendő időszaki lap kiadójának, azt az 1914 : XIV. t.-c. 17. §-a állapítja meg ; nevezetesen az a személy, aki a kiadásért személyesen felelős, jogi személyeknél vagy társaságoknál pedig az ügyvitelre jogosított egyén; más kiadókra a 10. §. korlátozása természetesen nem vonatkozik. Hogy a törvény kijátszása minden módon megakadályoztassék a 10. §. (2) bekezdése azt is kimondja, hogy amennyiben az országgyűlés tagja mégis mint felelős szerkesztő vagy kiadó tevékenykednék, e működésére a mentelmi jog védelme nem terjed ki. Előfordulhat ez különösen addig, ameddig az összeférhetetlenséget bejelentik és megállapítják. A (2) bekezdés szerint tehát a hatóság a jövőben a felelős szerkesztő és a felelős kiadó ellen a sajtótörvény értelmében eljárhat, tekintet nélkül arra, hogy a felelős szerkesztő és kiadó országgyűlési tag-e és hogy vele szemben az Összeférhetetlenséget bejelentették és megállapították-e. Ezzel természetesen az eddigi visszaélések lehetősége teljesen megszűnik. A 11. §-hoz. E §. célja annak megakadályozása, hogy az országgyűlés tagja tagsági minőségét arra használhassa fel, hogy nyerészkedésre irányuló vállalatnál javadalmazással összekötött megbízásokat nyerjen a maga részére. A törvényjavaslatnak nem célja megakadályozni, hogy az országgyűlés tagjai mint vállalati megbízottak gazdasági tevékenységet folytassanak; ennek következtében az országgyűlés tagjai a tagság előtt a gazdasági vállalatoknál nyert megbízásaikat megtarthatják, gazdasági tevékenységi körüket ki is terjeszthetik és új vállalati megbízásokat nyerhetnek. Azonban a javaslat gátat akar vetni annak a visszatetsző lehetőségnek, hogy gazdasági vállalatok országgyűlési tagokat kérjenek fel különféle tisztségekre olyankor is, amikor az országgyűlés tagjainak e tisztségekre a megfelelő szakértelmük hiányzik, tehát nyilvánvaló, hogy a felkérés csak az országgyűlési tagságra tekintettel történik. Elsősorban is nem kívánatos, hogy gazdasági szakértelemmel nem rendelkező és gazdasági téren előzőleg nem tevékenykedő országgyűlési tagokat gazdasági vállalatokba bevonjanak. Az ilyen országgyűlési tagok ugyanis a törvény és az alapszabályok szerint reájuk váró hivatást betölteni úgysem tudják es különösen félszeg és kellemetlen helyzetbe kerülnek akkor, ha a vállalat kedvezőtlen üzletmenete következtében velük szemben a felelősséget érvényesítik. Előfordulhat, hogy az országgyűlési tagoknak mint vállalati megbízottaknak a bíróság előtt is helyt kell állaniok olyan vállalatok üzletviteléért, amely vállalatoknak belső életébe valóban be nem folytak, amelynek tevékenységi köréhez talán nem is
