Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
274 185. szám. a képviselőséggel összeférhetetlen 1. minden a korona kijelölésétől vagy a kormány kinevezésétől függő és fizetéssel vagy díjazással járó hivatal és állás (1. §. első bekezdés), 2. a hadsereg és honvédség kötelékében va T ó tettleges szolgálat (2. §. a) pont), 3. törvényhatósági és községi tisztség és hivatal, ideértve a tanítókat és tanárokat is (3. §. a) pont). Kivétel van megállapítva a miniszterek, államtitkárok, egyetemi tanárok, országos intézeti igazgatók, különféle tanácsok tagjai, ideiglenes megbízottak és fegyvergyakorlatot teljesítők javára. Ezt a rendezést — kisebb módosításokkal — jóformán teljesen átvette az 1901 : XXIV. t.-c. 1., 2. és 4. §-a. 1875-től 1918-ig az volt az eljárás, hogy amennyiben a képviselőséggel össze nem férő állást betöltő köztisztviselőt választottak meg képviselővé, az erről az állásról köteles volt mandátumának végleges igazolásától számított harminc nap alatt lemondani, különben mandátumát mondották ki megszűntnek. A fegyveres erő és a csendőrség kötelékébe tartozás különben már az 1874. : XXXIII. t.-c. 11. §-a szerint választási akadály is volt. Az 1899 : XV. t.-c. 166. §-a behozta a relatív választ hatatlanságot azokra a bírákra, ügyészekre és közigazgatási tisztviselőkre, akik a választás kiírása után a választókerület területén működtek. A választásból kizáró ezt a rendelkezést az 1913 : XIV. t.-c. 13. §-a ki kívánta terjeszteni a rendőrség legénységére is. Az 1918: XVII. t.-c. e rendelkezéseket kiegészítésekkel átveszi (10. és 16. §.), ezenfelül a képviselőjelöltnek fellépő tisztviselőnek szabadságot kívánt biztosítani és kimondja, hogy megválasztás esetében a tisztviselőt szolgálatképtelenségére tekintet nélkül kell nyugdíjazni vagy végkielégítéssel ellátni (172. §.). Az 1920-ban és 1922-ben összegyűlt nemzetgyűlésekre nézve irányadó jogszabályok (az 5.896/1919. M. E. sz. rendelet és a 2.200/1922. M. E. sz. rendelet 114. §-a) lényeges változást hoztak, amennyiben a köztisztviselői összeférhetetlenséget általában megszüntették. A nemzetgyűlési taggá megválasztott tisztviselő e jogszabályok szerint állását megtarthatja, illetményeit tovább élvezi, de a szolgálat alól fel van mentve. Az irányváltozás okát a nemzetgyűlés különleges természetében és a forradalmak után előállott abban az indokolt közhangulatban kell keresni, hogy a tisztviselői osztály közreműködése az állam újjászervezésének munkájában nélkülözhetetlen, ezért lehetővé kell tenni részére, hogy hivatali állásának megszűnése, tehát minden kockázat nélkül lehessen a törvényhozás tagja. Ugyanezen az elvi állásponton van — de a részletekben módosításokkal — a visszaállított országgyűlés képviselő tagjaira az 1925: XXVI. törvénycikk. E törvény fenntartja kiegészítésekkel egyes tisztviselői csoportokra nézve az általános, illetőleg viszonylagos választhatatlanságot (6. ós 11. §.), fenntartja az állami számvevőszék tagjaira az összeférhetetlenség régi jellegét, egyébként azonban a többi köztisztviselőre a 182. §-ban az összeférhetetlenség új szabályait állapítja meg. A 182. §. szerint megszűnik a szolgálati viszonya végkielégítés mellett annak a közszolgálati alkalmazottnak, aki a nyugdíjra jogosító szolgálati időt még nem töltötte be (6. bek.), véglegesen nyugdíjba kell helyezni továbbá azt az alkalmazottat, aki ezt képviselővé választása után kéri (10. bek.). Egyébként a képviselővé választott alkalmazott rangját megtartja ugyan, de az állást a régebben is összeférő állások kivételével el nem láthatj a es az illető állást mással lehet betölteni (3. bek.). A közszolgálati alkalmazott a képviselőség tartama alatt a nyugdíjnak megfelelő illetményeket élvezi (5. bek.). Képesítésének megfelelő magánfoglalkozást folytathat (3. bek.). A képviselőség tartama a nyugdíj szempontjából a szolgálati idejébe beszámít (4. bek.). Magasabb állásba elő nem léphet {8. bek.), de az autó-
