Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

268 185. szám. lehet összeegyeztetni az olyan helyzetet vagy olyan magatartást, amely az országgyűlés tagját akadályozhatja abban, hogy a törvényhozói munkát a nemzet érdekében lelkiismeretesen és önzetlenül lássa el. Az országgyűlés tagjától távol kell tartani minden olyan zavaró körülményt, amely akadályozólag hathat hivatása lelkiismeretes és önzetlen gyakorlásában. Hogy mik lehetnek ezek az akadályozó helyzetek, ezt a törvényjavaslat részletes rendelkezései során egyenkint megállapítja. Könnyen felmerülhet a gondolat, hogy miért van szükség a törvényjavaslat élére az összeférhetetlenség fogalmáról általános elvet helyezni, ha ez az elv önmagában még az összeférhetetlenség megállapítására alapul nem szolgálhat. Véleményem szerint az említett elvi szempont kifejezése mégsem fölösleges. Ez ugyanis . az az elv, amely a 2—26. §-ok elágazó tényállásait egységes rendszerbe tartja össze. Ez az az összefoglaló gondolat, amely megmagyarázza, hogy az említett elágazó tényállások milyen kapcsolatban vannak egymással. Ez az az elv, amely épp ezért az egyes tényállások értelmezésénél, magyarázatánál irányelvül, segédeszközül szolgálhat és a törvény alkalmazója részére kétes esetben a törvényhozó célzatát fölfedi. Természetesen az 1. §. meghatározása önmagában nem összeférhetetlenségi tényállás. Eljárásnak csakis a törvényjavaslatban külön meghatározott esetekben van helye. Kimondja ezt egyrészt az 1. §. (2) bekezdése, másrészt a 33. §. (1) bekezdése is ; utóbbi szerint tudniillik nem lehet összeférhetetlenségi bejelentést tenni azon az alapon, hogy az országgyűlés tagjának helyzete vagy magatartása az 1. §-ban meghatározott általános elvekbe ütközik. Az egyes összeférhetetlenségi eseteket a törvény Öt csoportba osztályozva sorolja föl. Ezek a csoportok a következők : a) közszolgálati összeférhetetlenség (2-—6. §-ok), b) összeférhetetlenség más foglalkozásokkal (7—12. §-ok), c) érdekeltségi összeférhetetlenség (13—18. §-ok), d) közbenjárasi összeférhetetlenség (19—22. §-ok), e) az összeférhetetlenség egyéb esetei (23—26. §-ok). • Ez a csoportosítás világosan mutatja a törvényjavaslat anyagi részének a rendszerét, amely könnyen áttekinthető és így a gyakorlatban is könnyen kezelhető. III. Közszolgálati összeférhetetlenség. A törvényjavaslat II. fejezetéhez. Az országgyűlési összeférhetetlenség fajai közül legelőször a közszolgálati összeférhetetlenség fejlődött ki és jó időn keresztül ez volt az országgyűlési összeférhetetlenségnek egyedüli, majd pedig legjobban kiképzett típusa. Az összeférhetetlenség e fajtájának gyors kialakulására majdnem minden államban az vezetett, hogy a parlament függetlenségét az államfővel szemben biztosítani akarták, már pedig ezt a függetlenséget a királytól függő tisztviselőknek az országgyűlésen való működése veszélyeztethette volna. Később ez a szempont némileg vesztett jelentőségéből és az összeférhetetlenség indokolására más szempontok is előtérbe léptek, sőt jelentkeztek olyan szempontok is, amelyek viszont az összeférhetetlenség mellőzése mellett szóltak. így ma a közszolgálati összeférhetetlenség kérdése elég bonyolult és azt helyesen megítélni csak különböző körülményeknek gondos méltatásával lehet. A közszolgálati összeférhetetlenség mellett szól már az is, hogy az országgyűlés