Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
252 185. szám. gálati összeférhetetlenség mellett a gazdasági összeférhetetlenség eseteit is, vigyáz azonban arra, hogy a gazdasági szakemberek a Házból teljesen ne maradjanak ki. A javaslat nem az elvi elhatárolások, hanem a részletes felsorolás rendszerét követi. A javaslat szerint az összeférhetetlenség eldöntése a Háznak egy bizottsága elé tartozik, de az összeférhetetlenséget meg nem szüntető képviselj mandátumát megszűntnek a Ház mondja ki. 42 ) A javaslatot először az osztályok előadóiból alakult bizottság tárgyalta s azon több kisebb-nagyobb módosítást tett. A plénumban nagyobb vita volt az állami javak bérlőinek, valamint a szerzeteseknek összeférhetetlenségéről, a képviselői illetmények bírói letiltásából előálló összeférhetetlenségről, végre a horvát-szlavón képviselőkre vonatkozó hatályról. A főrendiház á javaslat szövegén több enyhítő módosítást tett, amelyeket azonban a képviselőház csak részben fogadott el. Az ellentétek kiegyenlítése céljából a két Ház között sok üzenetváltás vált szükségessé, amelyek a tárgyalást egész az 1874. év végéig elhúzták és a javaslat csak a következő év folyamán, mint az 1875 : I. t.-c. emelkedett törvényerőre és a következő országgyűlés megnyitásával lépett hatályba. 43 ) Az 1875 : I. t.-c. az országgyűlési összeférhetetlenségi jognak első magyar összefoglaló törvénye, amely több mint egy negyedszázadon át volt hatályban. A törvény tizenhárom szakaszból áll, amelyek közül az első négy tartalmazza meglehetős rendszer nélküli egymásutánban az anyagi összeférhetetlenségi okokat. A köztisztviselői összeférhetetlenség az 1. §-ban, a 2. §. a) pontjában és a 3. §. a) pontjában van szabályozva, ez kiterjed meghatározott kivételekkel a kormánytisztviselőkre, az aktív katonákra, valamint a törvényhatósági és községi tisztviselőkre. Egyéb foglalkozásúak közül összeférhetetlen helyzetben van a 3. §. b) pontja szerint a tanítórendeket kivéve a szerzetes és a 2. §. a) pontja szerint a korona kegy díjasa. A gazdasági (érdekeltségi) összeférhetetlenség a 3. §. b), c) és dj pontjaiban nyert szabályozást. Végre a 4. §. néhány méltatlansági esetet említ (bizonyos büntető ítéletek és a képviselői illetményekre vezetett végrehajtás). A képviselő köteles az összeférhetetlen helyzetet bejelenteni és maga megszüntetni (6—8. §.), ha e kötelességének eleget nem tesz, az összeférhetetlenségi bizottság megbízását megszűntnek nyilváníthatja (5. és 9. §.). Az 1875 : 1. t,-c, szabályait kiegészítik azok az eljárási rendelkezések, amelyeket 1875-ben a házszabályokba vettek fel (120—127. §-ok). Ezek szerint az összeférhetetlenségi bizottság 9 tagból áll, maga választja az elnököt és jegyzőt. A tagok esküt tesznek. A tagság elfogadása kötelező. A bizottság határozatát a képviselő és bejelentő meghallgatása, valamint az adatok beszerzése után általános szótöbbséggel hozza meg. 44 ) 2. Ha az 1875 : I. t.-cikket tárgyilagosan vizsgáljuk, kétségtelenül meg lehet állapítani nagy előnyeit. Az akkori parlamentarizmus visszás jelenségeivel szemben ebben a törvényben az országgyűlés becsületesen és nagy önmegtagadással igyekezett a közélet tisztaságát megvédeni. A törvény a közszolgálat összeférhetetlenségét szigorúan vitte keresztül s ha a gazdasági összeférhetetlenség tekintetében a törvény nem is mért egyenlő mértékkel, ezt az akkori gazdasági élet fejletlenebb voltának lehet tulajdonítani. A törvény jótékony hatása érvényesült is. Az 1875/78. évi országgyűlés tartama alatt Zeller adatai szerint csak négy, az 1884/87. évi országgyűlésen csak két, az 1887/92. évi országgyűlésen pedig csak öt összeférhetetlenségi ügy 42 ) Zeller, id. mű 48—54. lapok. — BlasJcovich Sándor : Érdekösszeférhetetlenség e. munkájában a 108—126. lapokon egész terjedelemben közli a jelentés és javaslat szövegét. 43 ) Zeller, id. mű 54—70. lapok ; Várnai, 20—30, lapok. **) Zeller, id. mű '283. lap.
