Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

12 125. szám. A jogegységi határozat hozatalának, megváltoztatásának és hatályon kívül helyezésének feltételeit és módját az igaz ságügy miniszter rendelettel állapítja meg (49. §.). 42. §. Ez a törvény közelebbi megjelölés nélkül intézetnek nevezi 1. az Országos Társadalombiztosítási Intézetet, 2. a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetét, 3. a m. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézetét, 4. a m. kir. Államvasutak Betegségi Biztosító Intézetét, 5. a közforgalmú magánvasutak betegségi biztosító intézeteit, 6. a m. kir. Postatakarékpénztár Betegségi Biztosító Intézetét, . 7. a m. kir. Dohány jövedéki Betegségi Biztosító Intézetét, 8. a bányatárspénztárakat, ideértve a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár, valamint a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárait is, 9. a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetet, 10. a Rabmunkások Biztosító Alapját. 43. §. Ahol e törvény munkavállalóról vagy biztosítottról beszél, érteni kell ezek hozzátartozóját és jogutódát is, ahol pedig munkaadóról beszél, érteni kell ennek jogutódát és kezesét s általában mindazokat is, akik helyette vagy vele együtt kötelesek a szolgáltatásra. 44. §. A társadalombiztosítási bíráskodásban mind az intézetek (42. §.), mind a biztosított és a biztosítási jogot igénylő illetékmentességet élveznek, de csak azokban a perekben, amelyeknek tárgya a betegségi és baleseti biztosításnak az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításnak vagy a bányanyugbérbiztosításnak valamely szolgáltatása. Egyebekben a társadalombiztosítási perekre is azok az illetékszabályok állanak, amelyek a járásbíróság polgári pereire, a társadalombiztosítási nem peres eljárásokra pedig azok az illetékszabályok, amelyek a polgári perrendtartásban nem szabályozott bírói eljásokra vonatkoznak. 45. §. Táppénz szolgáltatása tárgyában felmerült vitában arftak a megállapítására, hogy a munkavállaló bizonyos meghatározott időpontban keresőképtelen-e, a m. kir. minisztérium az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti kerületi pénztáránál s a szükséghez képest a nagyobb vidéki központokban fennálló kerületi pénztáraknál is rendelettel orvosszakértői döntőbizottsági eljárást szervezhet. A döntőbizottság megállapítása a bírói eljárás során is kötelező abban a kérdésben, hogy a munkavállaló bizonyos meghatározott időpontban keresőképtelen volt-e, VIII. Átmeneti és életbeléptető rendelkezések. 46. §. A kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróság és a budapesti kir. munkásbiztosítási bíróság megszűnik, e bíróságok ítélőbíráira az 1869 : IV. t.-c. 16., az 1871 : IX. t.-c. 1. és 12. §-aiban, továbbá az 1912 : LIV. t.-c. 83. §-a 1. bekezdésének utolsó mondatában a bírósági szervezet változtazására, illetőleg az állásoknak törvény által megszüntetésére meghatározott rendelkezések irányadók. Az igazságügyminiszter az előző bekezdés értelmében más bírósághoz áthelyezett ítélőbírákat e törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül a budapesti központi kir. járásbírósághoz kirendelheti. Ez a kirendelés a társadalombiztosítási ügyeket intéző csoport vezetésére korlátozható, határozatlan időre is szólhat és a kirendelt ítélőbíró felügyeleti és fegyelmi alárendeltségi viszonyát nem érinti. A jelen törvény életbelépése előtt a Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz intézett fellebbezéseket és felfolyamodásokat, amennyiben e törvény szerint ki