Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában

156 152. szám. ságnak közös szerve az ipartestületek országos központja. Az ipartestületek országos központjának feladata a kézműves iparosok egyetemes érdekeinek gondozása, nevezetesen : 1. a kézműves iparosok érdekeinek állandó figyelése és az érdekeiket érintő törvények és rendeletek esetleg szükséges módosítására, valamint kiegészítésére irányuló javaslatok megtétele ; 2. a kézműves iparosok érdekében szükséges új törvények és rendeletek előkészítésének javaslatba hozása ; 3. a kézműves iparosokat érintő törvénytervezeteknek és rendelettervezeteknek tanulmányozása és véleményezése ; 4. az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására vélemény adása ; 5. a kézműves iparosok gazdasági helyzetének tanulmányozása, a gazdasági helyzetük és jólétük emelésére szolgáló intézmények létesítésének kezdeményezése, közreműködése a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében; 6. közreműködés mindazon intézmények feladatainak ellátásában, amelyek tekintetében ezt törvény vagy rendelet teszi kötelességévé ; 7. az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányítása, önkormányzatuk érintése nélkül; 8. az ipartestületektől eléje terjesztett ügyek tárgyalása és az ipartestületek támogatása feladataik ellátásában ; 9. a szakirodalom támogatása. Az ipartestületek országos központja az ipartestületeknek és a hatóságoknak hozzá intézett megkereséseit érdemben elintézni köteles. A kereskedelmi és iparkamaráknak a fennálló törvényeken és kormányrendeletekén alapuló működési köre érintetlenül marad, Az ipartestületek országos központjának tagjai és a tagsági díjak. 38. §. Az ipartestületek országos központjának minden ipartestület a törvénynél fogva tagja. A tagság addig tart, amíg az ipartestület működése meg nem szűnik. Az ipartestületeken kívül sem más szervezetek, sem magánfelek az ipartestületek országos központjának tagjai nem lehetnek. Az ipartestületek országos központjának minden tagja tagsági díjat köteles fizetni. A tagsági díj kulcsát az ipartestületek országos központjának közgyűlése évről-évre állapítja meg úgy, hogy az ipartestületeket előző évi bevételeik alapján fokozatosan emelkedő alapdíjjal négy csoportba sorozza. Az alapdíj egy-egy csoporton belül azonos. Mindegyik ipartestület a saját csoportjára megállapított alapdíjnak annyiszorosát fizeti tagsági díjképpen, ahány tagja volt az előző év végén. Az ipartestületektől fizetett évi tagsági díjak végösszege nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amellyel a 39. §. szerint a kereskedelmi és iparkamarák együttesen járulnak hozzá a központ költségeihez. A tagsági díjat csak azután lehet kivetni, miután a kivetés kulcsát a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A kivetés kulcsát megállapító határozatot az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt kell felterjeszteni a kereskedelemügyi miniszterhez, aki a jóváhagyás kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz. A tagsági díj kulcsát megállapító közgyűlési határozat ellen annak meghozatalától számított tizenöt nap alatt minden ipartestület fellebbezéssel élhet a kereskedelemügyi miniszterhez. Az ipartestületek országos központja részére fizetendő tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések irányadók.